Bérek és járulékok a koronavírus idején – a legfontosabb intézkedések

I. Járulékok

A leginkább veszélyeztetett szektorok (turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművészet, rendezvényszervezés és sportszolgáltatás) tekintetében hozott rendelkezéseket a Kormány. A cikk írásának időpontja (03. 26.) után ezek az ágazatok tovább bővülhetnek.

Ezekben az ágazatokban a munkáltató mentesül a foglalkoztatott után fizetendő közterhek alól június végéig, szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget sem kell teljesíteni. Az egyedüli kivétel a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség. Ennek maximális havi mértéke 7710 forint.

A veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet főtevékenységként folytató kisvállalati adóalanynak e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május, és június havi kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál a személyi jellegű kifizetések összegét nem kell figyelembe vennie, tehát az nem lesz része a kisvállalati adóalapnak.  Személyi jellegű kifizetés az a ráfordítás, amely járulékalapot képez az adóévben, illetve ide tartoznak a béren kívüli juttatások is.

A fent ismertetett kedvezmények a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet alapján a következő tevékenységeket tényleges főtevékenységként végzőkre terjednek ki:

  1. a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
  2. b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
  3. c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
  4. d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  5. e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
  6. f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
  7. g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
  8. h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
  9. i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  10. j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
  11. k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).

A rendelet szempontjából tényleges főtevékenység az, amelyből az adózónak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

Jelenleg 26 kisadózó vállalkozástípus van, amely mentesített tevékenységet folytat. Ezek a vállalkozások 2020. március, április, május és június hónapra mentesülnek a kisadózó után a tételes adó megfizetése alól.

II. Bérek

A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése kimondja, hogy:

A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

Ez azt jelenti, hogy a munkáltató és a munkavállaló akármilyen munkajogi kérdésben eltérhet a törvényi szabályozástól. Ebben benne van a munkaviszony minden része, így a bérezés is. Ez tehát egyeztetés tárgyává válhat munkáltató és dolgozó között.

A bérezés szempontjából nagyon fontos, hogy a munkavállaló hogyan és honnan tud dolgozni.

A munkáltató kötelezheti a munkavállalót, hogy otthonról dolgozzon. Otthoni munkavégzés alatt jár a munkabér a munkavállalónak.

Abban az esetben, ha a munkavállaló munkája otthonról nem végezhető el, szabadságra mehet, vagy szabadságra küldheti munkáltatója. A fizetett szabadságot a munkáltató adja ki, ezt járvány idején is megteheti. A munkajogi szabályok szerint a szabadság kiadását legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell a dolgozóval, de a kormányrendelet fent idézett része alapján ettől közös megegyezéssel eltérhetnek a felek. Így akár azonnal is kiadható a fizetett szabadság. Fizetés nélküli szabadságot a munkáltató nem rendelhet el egyoldalúan.

A munkahelyhez kötöttségén kívül is vannak olyan körülmények, melyek a bérezést érintik.

Sok helyen várható bevételcsökkenés a járvány miatt. A munkáltató erre reagálhat úgy, hogy csökkenti a munkaidő-beosztást, amivel elérheti, hogy kevesebb bért kelljen fizetnie munkavállalóinak.

Az úgynevezett különös méltánylást érdemlő esetben a munkavállalónak nem jár munkabér, ha nem végez munkát. Ilyen esetek azok, amikor a munkavállaló önhibáján kívül nem tud dolgozni. Az, hogy a járvány ténye, vagy az ebből fakadó egyéb kötelezettségek (pl. vigyázni kell a gyermekekre otthon) ilyennek tekinthető-e, mindig egyéni mérlegelést igényel, s erről a munkáltató dönt.

Ha a dolgozó beteg és az egészségügyi hatóságok járványügyi zárlat (karantén) alá helyezték, akkor a karantén első napjától táppénzre jogosult. Ha a munkáltató székhelyét vonták karantén alá, akkor a dolgozónak nem jár munkabér. Azonban ha az otthoni munkavégzés megoldható, úgy jár a bér.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás