Ki az a cégvezető?

Korábban írtam már a kft. vezető tisztségviselőjéről, az ügyvezetőről. Most kiderül, ki az a cégvezető.

A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) szabályozza a gazdasági társaságokat. A gazdasági társaságok általános szabályai között találjuk a cégvezetőre vonatkozó rendelkezéseket:

„3:113. § [Cégvezető]

(1) A társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében egy vagy több cégvezetőt nevezhet ki. A cégvezető feladatait munkaviszonyban látja el. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését.”

 

A korlátolt felelősségű társaság (kft.) esetében tehát a taggyűlés az ügyvezető(k) munkájának segítése érdekében nevezhet ki cégvezető(ke)t. Akkor, ha a kft.-nek van fióktelepe/telephelye, akkor az általános hatáskörű cégvezetők mellett a taggyűlés/taggyűlési felhatalmazás alapján az ügyvezető(k) a kft. telephelyein és fióktelepein tevékenykedő korlátozott hatáskörű cégvezetőket is kinevezhet.

 

Milyen jogviszonyban látja el feladatát a cégvezető?

A 3:113. § (1) bekezdése kimondja: „A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését.”

 

Az összeférhetetlenségi szabályok

A Ptk. 3:115. §-a határozza meg a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. 3:113. § (2) bekezdése alapján pedig ezeket a szabályokat kell alkalmazni a cégvezetőkre is.

A szabályozás alapján cégvezető nem szerezhet társasági részesedést, valamint vezető tisztségviselő sem lehet olyan társaságban, mely főtevékenysége megegyezik azzal a főtevékenységgel, melyet az a társaság folytat, ahol vezető tisztségviselő. Ez alól a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei képeznek kivételt az (1) bekezdés szerint.

Értesítési kötelezettség terheli azon vezető tisztségviselőket, akik új vezetői tisztségviselői megbízást fogadnak el, az elfogadástól számított 15 napon belül azon társaságok felé, ahol vagy vezető tisztségviselő, vagy felügyelőbizottsági tag.

Mindezek mellett a vezető tisztségviselők, valamint a hozzátartozójuk sem köthet saját nevében/saját javára– a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – olyan szerződéseket, melyek a társaság főtevékenysége körébe tartozik (3:115. § (2) bekezdés).

 

A cégvezető képviseleti joga

A 3:116. § (2) bekezdése kimondja, hogy „Az ügyvezetés a cégvezető számára általános képviseleti jogot biztosíthat.” Tehát az ügyvezető(k) dönti(k) el, hogy a cégvezető a kft.-t képviselheti-e vagy sem. A képviseletre jogosítottak a kft.-t írásban cégjegyzés útján képviselik, és képviseleti joguk átruházására érvényesen nem jogosultak.

Cégalapításban, változásbejegyzésben, üzletrész adás-vétel lebonyolításában állok rendelkezésre:

dr. Fülöp Edina

ügyvéd, email: drfulopedina@gmail.com,

06303631727

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás