Arról már korábban írtam, hogy mennyibe kerül a polgári per és mikor kell leróni? De mi van akkor, ha nem tudjuk leróni, mert kevés a fizetésünk? A bírósághoz fordulás lehetőségét és jogát mindenki számára biztosítani kell, a pénz nem lehet akadály…:-)

Nézzük a költségmentesség lehetőségét:

Költségmentesség lehetősége

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályozza a költségkedvezmények általános szabályait, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) szabályozza a költségmentesség alkalmazását a bírósági eljárásban. Megkülönböztethetünk személyes költségmentességet – melyről a Pp. határoz -, amikor a költségmentesség a személy jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel illeti meg, valamint tárgyi költségmentességet is – melyet az IM rendelet szabályoz -, amikor pedig a fél jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül részesül költségmentességben. Tárgyi költségmentesség esetén a kedvezmények teljes egésze megilleti az arra jogosultat. Ilyen költségmentesség fennáll pl. bányakár érvényesítésekor, gyermek elhelyezési per esetén, stb. Ezekre most nem térek ki.

 

Személyes költségmentesség

A személyes költségmentesség tartalma

A Pp. 84. § (1) bekezdés alapján:

„Azt a természetes személy felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett – kérelmére – részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg. A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti:

  1. a) illetékmentesség;
  2. b) mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és – ha e törvény másként nem rendelkezik – megfizetése alól;
  3. c) mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól;
  4. d) pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi.”

 

Ezen kedvezmények összessége teljes költségmentesség esetén illetik meg a felet, részleges költségmentesség esetén azonban csak meghatározott költségek, vagy a költségek meghatározott hányada illeti, azon költségek esetén pedig, melyeket a költségmentesség nem érint, azzal kapcsolatban költségfeljegyzési jog illeti meg.

 

A költségmentesség kizártsága

Abban az esetben azonban, ha külön törvény kizárja, akkor nem részesíthető a fél költségmentességben. Teljes költségmentesség csak kivételesen és csak akkor engedélyezhető, ha a várható perköltség összege a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatólag lehetetlen lenne a bírósághoz fordulás.

Nem lehet költségmentességben részesíteni azt, akinek perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, valamint, ha mint engedményesként történő fellépése esetén az engedményezés a költségmentes perlés lehetővé tételét célozza.

Azon felek esetében, akik eltartásáról szülőjük gondoskodik, vagy pedig házastársukkal élnek együtt, a költségmentesség fennállását vizsgálni kell a szülő, illetve házastárs esetén is, külföldi személy esetén pedig vizsgálni kell, hogy Magyarország és az ő állama között fennáll-e viszonosság vagy nemzetközi megállapodás, mert csak abban az esetben lehet engedélyezni a költségmentességet.

 

A költségmentesség engedélyezése és megvonása

A személyes költségmentesség engedélyezését az IM rendelet 5. §-a szabályozza.

A költségmentesség tárgyában a bíróság határoz. Kérelem alapján lehet engedélyezni és a kérelem előterjesztésétől kezdődően a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A költségmentesség engedélyezését kérő félnek igazolnia kell a jövedelmi és vagyoni viszonyait meghatározott jogszabályok alapján személyes költségmentesség engedélyezése érdekében.

A kérelmet egy példányban kell benyújtani, melyhez mellékelni kell a megjelölt igazolásokat. A per megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg, illetve az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozataláig nyújthatja be a kérelmet a felperes, alperes pedig legkésőbb a fellebbezés előterjesztésével egyidejűleg.

 

Abban a kérelemben, melyet a per megindítása előtt terjesztenek elő, abban meg kell jelölni az igényt, melyet érvényesíteni kíván az előterjesztő az ellenféllel szemben. Akkor pedig, ha a per megindulása után terjesztik elő a kérelmet, akkor a költségmentesség hatálya csak akkor fog beállni, amikor engedélyezték azt.

 

A 6. § (1) bekezdése alapján:

„Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig – a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül – nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.”

Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor is lehet kivételesen költségmentességet engedélyezni akkor, ha a bíróság azt állapítja meg a fél egyéb körülményeire figyelemmel, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.

 

A költségmentességet az elsőfokú eljárást követően is lehet engedélyezni.

  1. § (1) A felet az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozatala után csak akkor lehet személyes költségmentességben részesíteni, ha
  2. a) az eljárás során ismeretlen helyen tartózkodott,
  3. b) az ellene kibocsátott fizetési meghagyás, illetve bírósági meghagyás ellen ellentmondással nem élt, illetve
  4. c) az engedélyezés feltételei utóbb következtek be.

A fellebbezéssel egyidejűleg kell előterjeszteni a kérelmet, majd az elsőfokú határozatot meghozó bíróság dönt a költségmentesség tárgyában, valamint egyéb esetekben a másodfokú bíróság, illetve a Kúria dönthet.

(3) Ha a bíróság a költségmentességet az (1) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel engedélyezi, a költségmentesség hatálya visszahat az eljárás megindítására.

 

 

Az eljárás folyamán a bíróság megállapíthatja azt is, ha a tárgyi költségmentesség nem áll fenn, ekkor a felet lelet készítésének terhe mellett kell kötelezni arra, hogy a meg nem fizetett illetéket nyolc napon belül utólag fizesse meg, a helyette előlegezett költséget pedig az államnak térítse meg.

 

Hol találhatom meg a kérelmet a személyes költségmentesség iránt?

 

A 2/1968. (I.24.) IM rendelet (! ez nem elírás, ez a rendelet tényleg 1968 óta él és még nem jutott senkinek eszében újra rendelkezni róla!) mellékletében találjuk meg a kitöltendő nyomtatványokat.

  1. § (1) Ha a fél a bírósági eljárásban költségmentesség engedélyezését kéri (Pp. 84-88. §), jövedelmi és vagyoni viszonyait, továbbá egyes személyi körülményeit – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – e rendeletnek megfelelően kell igazolnia.

(2) Az igazolás céljára az e rendelet mellékleteiként közölt nyomtatványokat kell felhasználni.

 

A kérelem megtagadása

A kérelem megtagadása esetén a bíróság a kérelem megtagadásáról határozatot hoz, mely jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a meg nem fizetett illetéket pótolni kell.

 

Költségmentesség fennállásának felülvizsgálata

A személyes költségmentesség fennállását a bíróság felülvizsgálja, valamint kérheti, hogy bizonyos igazolásokat csatoljon a fél, melyek elmulasztása esetében a költségmentességet megvonhatja.

  1. § (1) A bíróság a személyes költségmentesség feltételeinek fennállását felülvizsgálja
  2. a) az eljárás jogerős befejezéséig – az engedélyezés időpontjához képest – évente,
  3. b) a végrehajtható okirat kiállítása előtt, ha az eljárás jogerős befejezésétől számítva már egy év eltelt, továbbá
  4. c) az eljárás bármely szakaszában – ideértve a felülvizsgálati kérelem (Pp. 270. §) elbírálását is -, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.

A költségmentesség megvonása

 

A költségmentességet meg lehet vonni, ha a költségmentesség feltételei már az eljárás megindításakor sem álltak fenn, ekkor az eljárás megindulására visszamenőleges hatályú lesz a határozat. A (3) bekezdés alapján ’A bíróság végzésében felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül.

  1. a) leletezés terhe mellett rója le a meg nem fizetett illetéket,
  2. b) végrehajtás terhe mellett fizesse meg az állam által előlegezett költségeket,
  3. c) helyezze letétbe a perköltség-biztosítékot, ha ennek a Pp. 89. §-ában foglalt feltételei fennállnak’.

Az engedélyezés feltételeinek későbbi megszűnése esetén csak a megvonás időpontjától kezdve köteles a fél a felmerülő illetékeket leróni, valamint költségeket előlegezni.

A formanyomtatvány nálam is beszerezhető, állok rendelkezésre a per megindításakor is:

dr. Fülöp Edina

ügyvéd

1122 Budapest, Városmajor utca 33. I/1.

06303631727

drfulopedina@gmail.com