Arról már korábban írtam, hogy mennyibe kerül a polgári per és mikor kell leróni? De mi van akkor, ha nem tudjuk leróni, mert kevés a fizetésünk? A bírósághoz fordulás lehetőségét és jogát mindenki számára biztosítani kell, a pénz nem lehet akadály…:-)
Nézzük a költségmentesség lehetőségét:
Költségmentesség lehetősége
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályozza a költségkedvezmények általános szabályait, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) szabályozza a költségmentesség alkalmazását a bírósági eljárásban. Megkülönböztethetünk személyes költségmentességet – melyről a Pp. határoz -, amikor a költségmentesség a személy jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel illeti meg, valamint tárgyi költségmentességet is – melyet az IM rendelet szabályoz -, amikor pedig a fél jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül részesül költségmentességben. Tárgyi költségmentesség esetén a kedvezmények teljes egésze megilleti az arra jogosultat. Ilyen költségmentesség fennáll pl. bányakár érvényesítésekor, gyermek elhelyezési per esetén, stb. Ezekre most nem térek ki.
Személyes költségmentesség
A személyes költségmentesség tartalma
A Pp. 84. § (1) bekezdés alapján:
„Azt a természetes személy felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett – kérelmére – részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg. A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti:
- a) illetékmentesség;
- b) mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és – ha e törvény másként nem rendelkezik – megfizetése alól;
- c) mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól;
- d) pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi.”
Ezen kedvezmények összessége teljes költségmentesség esetén illetik meg a felet, részleges költségmentesség esetén azonban csak meghatározott költségek, vagy a költségek meghatározott hányada illeti, azon költségek esetén pedig, melyeket a költségmentesség nem érint, azzal kapcsolatban költségfeljegyzési jog illeti meg.
A költségmentesség kizártsága
Abban az esetben azonban, ha külön törvény kizárja, akkor nem részesíthető a fél költségmentességben. Teljes költségmentesség csak kivételesen és csak akkor engedélyezhető, ha a várható perköltség összege a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatólag lehetetlen lenne a bírósághoz fordulás.
Nem lehet költségmentességben részesíteni azt, akinek perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, valamint, ha mint engedményesként történő fellépése esetén az engedményezés a költségmentes perlés lehetővé tételét célozza.
Azon felek esetében, akik eltartásáról szülőjük gondoskodik, vagy pedig házastársukkal élnek együtt, a költségmentesség fennállását vizsgálni kell a szülő, illetve házastárs esetén is, külföldi személy esetén pedig vizsgálni kell, hogy Magyarország és az ő állama között fennáll-e viszonosság vagy nemzetközi megállapodás, mert csak abban az esetben lehet engedélyezni a költségmentességet.
A költségmentesség engedélyezése és megvonása
A személyes költségmentesség engedélyezését az IM rendelet 5. §-a szabályozza.
A költségmentesség tárgyában a bíróság határoz. Kérelem alapján lehet engedélyezni és a kérelem előterjesztésétől kezdődően a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A költségmentesség engedélyezését kérő félnek igazolnia kell a jövedelmi és vagyoni viszonyait meghatározott jogszabályok alapján személyes költségmentesség engedélyezése érdekében.
A kérelmet egy példányban kell benyújtani, melyhez mellékelni kell a megjelölt igazolásokat. A per megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg, illetve az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozataláig nyújthatja be a kérelmet a felperes, alperes pedig legkésőbb a fellebbezés előterjesztésével egyidejűleg.
Abban a kérelemben, melyet a per megindítása előtt terjesztenek elő, abban meg kell jelölni az igényt, melyet érvényesíteni kíván az előterjesztő az ellenféllel szemben. Akkor pedig, ha a per megindulása után terjesztik elő a kérelmet, akkor a költségmentesség hatálya csak akkor fog beállni, amikor engedélyezték azt.
A 6. § (1) bekezdése alapján:
„Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig – a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül – nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.”
Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor is lehet kivételesen költségmentességet engedélyezni akkor, ha a bíróság azt állapítja meg a fél egyéb körülményeire figyelemmel, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.
A költségmentességet az elsőfokú eljárást követően is lehet engedélyezni.
- § (1) A felet az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozatala után csak akkor lehet személyes költségmentességben részesíteni, ha
- a) az eljárás során ismeretlen helyen tartózkodott,
- b) az ellene kibocsátott fizetési meghagyás, illetve bírósági meghagyás ellen ellentmondással nem élt, illetve
- c) az engedélyezés feltételei utóbb következtek be.
A fellebbezéssel egyidejűleg kell előterjeszteni a kérelmet, majd az elsőfokú határozatot meghozó bíróság dönt a költségmentesség tárgyában, valamint egyéb esetekben a másodfokú bíróság, illetve a Kúria dönthet.
(3) Ha a bíróság a költségmentességet az (1) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel engedélyezi, a költségmentesség hatálya visszahat az eljárás megindítására.
Az eljárás folyamán a bíróság megállapíthatja azt is, ha a tárgyi költségmentesség nem áll fenn, ekkor a felet lelet készítésének terhe mellett kell kötelezni arra, hogy a meg nem fizetett illetéket nyolc napon belül utólag fizesse meg, a helyette előlegezett költséget pedig az államnak térítse meg.
Hol találhatom meg a kérelmet a személyes költségmentesség iránt?
A 2/1968. (I.24.) IM rendelet (! ez nem elírás, ez a rendelet tényleg 1968 óta él és még nem jutott senkinek eszében újra rendelkezni róla!) mellékletében találjuk meg a kitöltendő nyomtatványokat.
- § (1) Ha a fél a bírósági eljárásban költségmentesség engedélyezését kéri (Pp. 84-88. §), jövedelmi és vagyoni viszonyait, továbbá egyes személyi körülményeit – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – e rendeletnek megfelelően kell igazolnia.
(2) Az igazolás céljára az e rendelet mellékleteiként közölt nyomtatványokat kell felhasználni.
A kérelem megtagadása
A kérelem megtagadása esetén a bíróság a kérelem megtagadásáról határozatot hoz, mely jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a meg nem fizetett illetéket pótolni kell.
Költségmentesség fennállásának felülvizsgálata
A személyes költségmentesség fennállását a bíróság felülvizsgálja, valamint kérheti, hogy bizonyos igazolásokat csatoljon a fél, melyek elmulasztása esetében a költségmentességet megvonhatja.
- § (1) A bíróság a személyes költségmentesség feltételeinek fennállását felülvizsgálja
- a) az eljárás jogerős befejezéséig – az engedélyezés időpontjához képest – évente,
- b) a végrehajtható okirat kiállítása előtt, ha az eljárás jogerős befejezésétől számítva már egy év eltelt, továbbá
- c) az eljárás bármely szakaszában – ideértve a felülvizsgálati kérelem (Pp. 270. §) elbírálását is -, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.
A költségmentesség megvonása
A költségmentességet meg lehet vonni, ha a költségmentesség feltételei már az eljárás megindításakor sem álltak fenn, ekkor az eljárás megindulására visszamenőleges hatályú lesz a határozat. A (3) bekezdés alapján ’A bíróság végzésében felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül.
- a) leletezés terhe mellett rója le a meg nem fizetett illetéket,
- b) végrehajtás terhe mellett fizesse meg az állam által előlegezett költségeket,
- c) helyezze letétbe a perköltség-biztosítékot, ha ennek a Pp. 89. §-ában foglalt feltételei fennállnak’.
Az engedélyezés feltételeinek későbbi megszűnése esetén csak a megvonás időpontjától kezdve köteles a fél a felmerülő illetékeket leróni, valamint költségeket előlegezni.
A formanyomtatvány nálam is beszerezhető, állok rendelkezésre a per megindításakor is:
dr. Fülöp Edina
ügyvéd
1122 Budapest, Városmajor utca 33. I/1.
06303631727
drfulopedina@gmail.com
Mit jelent az a kitétel, hogy „az engedélyezés feltételei utóbb következtek be”?
Válaszát előre is köszönöm: KZS
Utóbb került olyan helyzetbe, hogy nem tudja pl.a szakértő díját előlegezni. Pl. a per folyamán elveszítette a felperes a munkáját.
Üdv.: Fülöp Edina ügyvéd
T. Ügyvédnő!
Van, amit le lehet „kölcségelni”? pl. közüzemi díj? jelzálog hitel? Stb… Köszönöm
Ha egy lezárt jogerős polgári perben az egyik fél teljes költségmentességet élvez, a másik csak illetékmentességet, akkor ez azt jelenti, hogy a „másik” fél fizeti a per költségeit? A választ előre is köszönöm!
Kedves Katalin!
A bíróság a perveszteség-pernyertesség arányában állapítja meg, hogy ki viseli a perköltséget, nem annak a figyelembevételével, hogy ki költségmentes és ki kapott illetékfeljegyzési jogot.üdv.: Fülöp Edina ügyvéd
Tisztelt ügyvédnő!
Abban az esetben,ha válóper zajlik,az anya jövedelemmel nem rendelkezik/7 évig az apa nem engedte dolgozni/ kérhet-e teljes per költség menetességet? Ez az egyik kérdésem.A másik pedig az,ha gyermek felügyeletben és tartásdíjban nincs megegyezés akkor mi az eljárásrend?Tartósan beteg gyermekek esetében számíthat-e az anya arra, hogy magasabb tartásdíjra lehet jogosult ill. kérhet-e saját részre is tartásdíjat?Természetesen folyamatos álláskeresésben van.
Válaszát nagyon szépen köszönöm!
Kedves Kovács Kati!
Teljes személyes költségmentességet a bontóperre nem lehet kérni. Az illeték mértéke 30.000,- Ft. Ha a vagyonközösség megosztását is a Bíróságtól kérik, akkor a vagyonjogi részére lehet kérni személyes költségmentességet, de a jövedelmi viszonyoktól függ, hogy a kérelmező megkapja-e. Anyuka kérhet asszonytartást igen, ha önhibáján kívül nem képes magát eltartani. Megalapozhatja a magasabb tartásdíjat a tartósan beteg gyermek is. Mindkét fél jövedelmi és vagyoni viszonyait vizsgálják. A felügyelet tekintetében a közös szülői felügyelet szokott lenni, tartásdíj mértékét sok tényező befolyásolja. A bíróság figyelembe veszi
a gyermek tényleges szükségleteit (itt jöhet szóba a többletszükséglet, gyógyszer, gyógyellátás, stb. a tartós betegség jellégétől függően)
mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait (amibe nemcsak a munkabér számít),
a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyermekek,
a gyermek saját jövedelmét is, ha van neki.
A tartásdíj alapja főszabályként a „bérköltség címén juttatott járandóság”. A túlmunkáért kapott díjazást, a további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó díjazást a tartásdíj megállapításánál csak akkor lehet figyelembe venni, ha a bérköltség címén juttatott járandóság alapján fizetendő tartásdíj a gyermek szükségleteit nem fedezi.
A tartásdíj abban az esetben is igazodik a gyermek szükségleteihez, ha a kötelezett kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkezik. Főszabályként a tartásdíj fizetésére kötelezett jövedelmének a 15-25 %-át állapíthatják meg, kivéve ha a jövedelme nagyon magas.
Üdvözlettel:
Fülöp Edina
ügyvéd
Tisztelt ügyvédnő!
Adó és értékbizonyítvány kiadása iránti kérelmet 4000 Ft illeték megfizetése mellett, magánszemélyként szeretnék benyújtani a saját lakóhelyem szerint illetékes jegyző felé, 50%-ban saját tulajdonú ingatlanom értékének megállapítása ügyében. Egy polgári per miatt lenne rá szükségem. Jelenleg kiemelt ápolási díjon vagyok, rokkant bénult családtagom ápolását végzem 2 éve. Előző évben adóköteles jövedelmem nem volt.
A helyrajzi szám alapján kiadott értékbizonyítvány lenne a legköltséghatékonyabb módja annak, hogy vagyoni helyzetemet az ingatlan vonatkozásában igazoljam a bíróság felé.
Azt a tájékoztatást kaptam egy ügyintézőtől, hogy ” nincs jogom illeték megfizetése mellett sem ilyen igazolást igényelni a lakóhelyem szerint illetékes jegyzőtől. Továbbá hogy a jegyzőt nem hívhatom perbe… ” ezt az utóbbi mondatot nem is értem…
Kérem ügyvédnőt hogy tájékoztasson:
Van jogom kérni az ingatlanomra vonatkozó adó és értékbizonyítványt?
Van olyan törvény ami ezt tiltja?
Nem adásvételről van szó. A perben költségmentességet, vagy részleges költségmentességet szeretnék kérni. Úgy láttam hogy a törvény előírja az adó és értékbizonyítvány itánti kérelem tartalmi elemeit, de formai megkötés nincs.
A helyi önkormányzat részéről nincs online letölthető formanyomtatvány de más önkormányzatok által közzé tett formanyomtatvány alapján megszerkeszthetem és benyújthatom a kérelmet ajánlott levélként a helyi jegyző irodájának?
Megtagadhatja a jegyző az illeték fizetése mellett benyújtott, adó és értékbizonyítvány kiadását?
Az én kérésem indokolt, és nem kérem olyan tény tanúsítását mely ne volna igaz.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
Éva
Kedves Éva!
Az adó- és értékbizonyítványt a jegyzőnek ki kell adnia. Nincs kötelező formanyomtatvány, így egy általános kérelmet is írhat, amiben megjelöli, hogy melyik ingatlan vonatkozásában és miért kéri. Az ügyintézési határidő 8 nap.
A személyes költségmentességi formanyomtatvány beadásához nem kötelező melléklet.
üdvözlettel: Fülöp Edina ügyvéd
Kedves Éva! Az adó- és értékbizonyítványról még itt olvashat:
http://drfulopedina.hu/blog/mennyi-az-ingatlanom-erteke
Ha büntetőügyben vádlottként személyes költségmentességet engedélyeztek akkor jár nekem útiköltségtérítési díj?
Előre is köszönöm a válaszukat.
Kedves Tamás, a tanú a költségei megtérítésére tarthat igényt, amiről a bíróság határoz. Ha személyes költségmentesség van, akkor az állam fogja fizetni.
Tisztelt Ügyvédnõ!
Egy végrehajtás megszüntetése miatt indított perben a nem peres eljárás során engedélyezett személyes költségmentesség vonatkozik az indítandó perre is, vagy a keresetlevéllel egyidejûleg újabb költségmentességi kérelmet kell benyújtani?
Köszönöm válaszát elõre is!
Mónika
Kedves Mónika! Mindenképpen hivatkozzon rá. Az engedélyezett költségmentességet a bíróság bármikor felülvizsgálhatja, így ha nem fogadja el, vagy frisset kér a bíróság, akkor hiánypótlási felhívásban ismételten kérni fogja a kitöltését. Üdv.: dr. Fülöp Edina ügyvéd
Tisztelt Ügyvédnő!
Szülői felügyeleti jog gyakorlásának megváltoztatása iránti perben a felperes költségmentességét engedélyezték.Nekem alperesnek ilyen esetben pernyertesség esetén milyen költségeket kell fizetnem, ha felperes költségmentes?Az én perköltségemet ki téríti meg??? Magát a költségmentességet az ügyben eljáró bíró engedélyezi, vagy a bíróságon erre kijelölt egyéb személy?Kevés (bejelentett) fizetéssel ,de nagymértékű vagyontárgyakkal rendelkező felperesnek igen igazságtalannak tartom a költségmentesség engedélyezését.
Köszönettel!
Gitta
Kedves Gitta!
Önnek pernyertesség esetén nem kell perköltséget fizetnie. Ha ön a pernyertes, akkor az Ön perköltségét is a pervesztes fél fizeti.
Tisztelettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd
Tisztelt ügyvédnő
birtokháboritási gondom van a szomszéddal évtizedek óta a hivatalba mondták forduljak birósághoz /területem a 2 oldalról hatalmasá nőtt fák miatt nem tudom rendeltetésszerüen használni/
Nyugdijas vagyok 83 000ft a jövedelmem kérhetek perkötségmentességet vagy a beadvány árán kivül, mibe kerül ez nekem?
A válasz előre is köszönöm gavlik terézia
Kedves Gavlik Terézia!
Birtokvédelmi ügyben a bírósági eljárás illetéke 21.000,- Ft. Költségmentességi formanyomtatványt érdemes kitölteni és kérni, hogy a Bíróság engedélyezzen Önnek személyes költségmentességet, ha nem állnak fenn a feltételei, akkor illetékfeljegyzési jogot engedélyezzen. A bíróság elbírálja, így elképzelhető, hogy nem kell lerónia. Tisztelettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd
Tisztelt Ügyvédnő!
Végrehajtási kifogásom beadásakor költség mentességet kértem. A bíróság kiküldte hozzá a papírokat melyet az önkormányzatnak kellet kitölteni, hogy nincs semmilyen ingó és ingatlan vagyonom. Havonta magam után és 15 éves fiam után járó családi pótlékból és a rokkantsági járadékomból élünk, mivel 100%-os rokkantnak, munkaképtelennek vagyok minősítve és súlyos mozgáskorlátozott vagyok, aki ágyhoz kötött életmódot él. Albérletben lakunk. A bíróság elutasította a költségmentességemet , de fellebbezni lehet ellene. Azt szeretném megkérdezni, hogy 69.000 Ft-ból élünk albérletbe , fizetjük a bérleti díjat + a rezsit, nagyon nehéz körülmények között élünk anyagilag, rendszeres gyermekvédelmit is kapjuk, ilyen körülmények között nem jár a költségmentesség? Aki aktív korúak ellátását kapja annak jár , de rokkant járadékkal nem járhat? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Mónika!
Fellebbezés esetén javaslom, hogy a rendszeres gyermekvédelmit is nyújtsa be. Hátha sikerül, illetve kérjen illetékfeljegyzési jogot, akkor sem kell előre leróni az illetéket. Minden jót kívánok Önöknek!
tisztelettel:
dr. Fülöp Edina
ügyvéd
Tisztelt Ügyvédnő!
A kérdesem az lenne’hogy teljes személyes költségmentességben részesülő de (alperesi pozició és mint pervesztes)esetén meg kell e fizetnem a perköltséget.?Ha estleg nem kell megfizetni akkor melyik jogszabályi helyek tartoznak az alá?
Válaszát előre is köszönöm.Maradok Tisztelettel:Anna
Tisztelt Ügyvédnő!
Válás és gyermekelhelyezés van folyamatban a felperes én vagyok.Megegyezés gyanánt feleségem köti az ebet, hogy mindenképp nála legyen gyermekünk ideiglenes lakcíme bejelentve, különben nem hajlandó megegyezni.
Korábban vidékre költözés is felmerült részéről, így lehetetlenné válna, hogy gyermekemmel intenzív kapcsolatot tartsak fenn.Jelenleg közös felügyeletet és heti váltást állapított meg a bíróság.Kisfiunk állandó lakcíme az én állandó lakcímem.Nekem van lakásom, mely az én különvagyonom és lányommal élek. (16)
Ő albérletben él fiával, vagyona, lakása nincs, de félek egy sérelemdíjra kihegyezett pertől a későbbiekben, lelki alapra hivatkozva.(13)
Kérdésem az lenne, hogy jogos-e a félelmem, hogy az ideiglenes lakcímmel akar valamit variálni?Esetleg ezáltal vidékre költözni?
Miért lehet fontos neki az ideiglenes lakcím fiunkra vonatkozólag az orvosi, esetlegesen más szolgáltatásokon kívül?
Esetleg önkormányzati lakáspályázathoz kellhet?
Tisztelettel és köszönettel: Zsolt
Tisztelt Ügyvédnő! Azzal a kérdéssel fordulok önhöz válni szeretnék a férjemtől.Tavaly december 2től különélünk egymástól.Vásároltam egy végrehajtásos házat de csak előszerződésem van a tulajdonossal én lefizettem a ház árrát de nincs a nevemen még.Férjem nincs bejelenkezve oda ott él a lányommal.Ha elválok a bíróság elfelezi e a házat a férjemmel?Férjemnek van tulajdon része a szülői házból 13évig voltunk házasok egy gyerekünk van.Mire számítható ha elválok ?Tisztelettel és köszönöm Mária
Kedves Mária!
Feltételezem nem kötöttek házassági szerződést.
Ha a különélés után vásárolta a házat, akkor az különvagyonnak minősül, ha az együttélés alatt, akkor a ház közös. Ez utóbbi esetben igényt tarthat a férje a ház felére.
Az örökölt ház az ön különvagyona, arra a férje nem tarthat igényt.
üdvözlettel: Fülöp Edina ügyvéd
Tisztelt ügyvédnő!Pert nyertem egy Bp-i önkormányzattal szemben első és másodfokon is így már jógerős.Az lenne a kérdésem hogy ügyvédem munkadíjának megfizetése alól van valami mentessége egy önkormányzatnak?Köszönöm
Tisztelt Uram! Láthatja az ítéletből, hogy az önkormányzatnak mennyi perköltséget kell fizetnie az ön részére. Nincs erre vonatkozó mentessége az önkormányzatnak.
Üdv.: Fülöp Edina ügyvéd
Tisztelt Ügyvédnő!
Gondnokság alá helyezési per kapcsán a tanúk megjelenésével kapcsolatos költségeket kinek kell állnia? Köszönettel: Imre