Miénkből csak az enyém, avagy hogyan szüntessük meg a közös tulajdont?

Sokakkal előfordult már, hogy egy hozzátartozó halálesete után egy lakást többen örökölnek és ezzel mindannyian tulajdonossá válnak. Általában ezzel nincs gond, ha az örökösök testvérek, mert meg tudják beszélni az ingatlan sorsát. De mi van akkor, ha például távolabbi rokontól örökölnek és nincsenek beszélő viszonyban? Általában nem tudják megbeszélni, hogy kiadják-e a lakást, vagy sem. Sőt még jobban összevesznek, hogy mennyiért. Végül egyik örökösben felvetődik, hogy az örökölt lakást jó lenne eladni, hiszen a pénz jól jönne helyette, ha már így alakult.

Közös tulajdon megszüntetésének módjai

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:83. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján.

Ahogy írom ezt a cikket a lakásokra, ingatlanokra gondolok, de természetesen valamilyen tárgy, pl. autó is lehet közös tulajdonban. Persze ahhoz nem ragaszkodnak annyira az emberek, így könnyebben meg tudnak egyezni…

Ha a felek között nincs egyezség, pl. nem tudják közösen eladni a lakást megegyezés hiányában, akkor bármelyik fél bírósághoz fordulhat.

Milyen lehetőségek vannak a közös tulajdon megosztása során?

  1. természetbeni megosztás

Főszabály szerint elsősorban a közös tulajdon természetben kell megosztani. Ez a klasszikus eset szokott fennállni, mikor a rózsaszín ködnek vége, a házastársakból válótárs lesz. A korábban együtt vásárolt lakás közös tulajdonát meg kell szüntetni, de általában nincs egyik félnek sem pénze kifizetni a másikat. Esetenként szerencse, ha természetben meg lehet osztani a házat. Pl. a felső szint az egyik félé, az alsó a másiké, még talán külön bejáratúvá is tehető.

A bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja a közös tulajdon tárgyait, vagy annak meghatározott részeit akkor, ha a tulajdonostársak körülményeire nézve ez indokolt az 5:84. § szerint. „Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit”.

Ha a felek ezt választják, mert tudnak egymással kommunikálni, akkor itt olvashatnak az albetétesítésről: http://drfulopedina.hu/blog/egy-lakasbol-ketto

  1. értékesítés

Azokban az esetekben, ha nem szüntethető meg más módon a közös tulajdon (tehát például a természetbeni megosztás nem lehetséges, mert a dolog oszthatatlan, pl. olyan pici, hogy nem lehetne megfelezni), vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna, vagy a rendeltetésszerű használatot gátolná, akkor a közös tulajdon tárgyát értékesíteni kell. Ebben az esetben az értékesítésből befolyt összeget kell elosztani a tulajdonostársak között a tulajdoni hányaduk arányában.

A tulajdonostársakat megilleti az elővásárlási jog az értékesítés során, tehát azon tulajdonostárs, aki meg szeretné venni a dolgot, őt elővásárlási jog illeti harmadik személyekkel szemben. Abban az esetben, ha a tulajdonostárs kívánja megszerezni a dolgot, akkor az ellenértékről, akkor pedig, ha azt árverésen szeretnék a tulajdonostársak értékesíteni, akkor a legkisebb vételárról a bíróságnak kell ítéletben döntenie.

Abban az esetben, ha úgy értékesítik az ingatlant, hogy valamely tulajdonostárs az ingatlanban benne lakik, akkor a bíróság őt kötelezi arra, hogy az ingatlant elhagyja. Akkor azonban, ha ez az ő méltányos érdekeit sértené, akkor a tulajdoni hányadával arányos használati jogot fog a bíróság a részére alapítani.  „A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál.”

A használati jog megszüntetésre kerül, ha a bennmaradó tulajdonostárs a használati jogot a bíróság ítélete vagy a törvény által biztosított terjedelmen túl gyakorolja, ugyanis a bíróság az indokolt szükségleteihez mérten határoz a használati jog terjedelméről. Az 1/2008. (V. 19.) PK vélemény – A PK 10. számú állásfoglalás meghaladottá nyilvánításáról és a közös tulajdon megszüntetésének egyes kérdéseiről – alapján pedig a lakásban maradó tulajdonostárs lakáshasználatának a bíróság ítéletében meghatározott jogcímen kell alapulnia az.

  1. társasházzá alakítás

Akkor, ha a közös tulajdon tárgya ingatlan, és a társasház létesítésének körülményei fennállnak, akkor meg lehet szüntetni az ingatlan közös tulajdonát úgy, hogy az ingatlant társasházzá alakítják. A megszüntetés ezen módjára szintén a bíróságnak van hatásköre, a társasház alapító okiratát pedig ítéletével pótolja.

Abban az esetben, ha a társasházzá alakítást a tulajdonosok önként és dalolva szeretnék, akkor erről is hamarosan olvashatnak.

Az 5:84. § alapján a bíróság olyan megszüntetési módot nem alkalmazhat, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Logikusan…:-)

Kell vagyonszerzési illetéket fizetni?

Főszabály szerint nem kell a tulajdonostársaknak illetéket fizetni, csak akkor, és csak annak, akinek a megosztás után a korábbi tulajdoni hányadnál nagyobb értékhez jut. Ebben az esetben a vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével szabja ki az adóhatóság. (Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján.)

Ha közösen adják el, az adás-vételi szerződéshez ügyvédi ellenjegyzés szükséges, forduljanak hozzám, abban az esetben is, ha  a vevő hozza az ügyvédet.

Ha bírósághoz szeretne fordulni a közös tulajdon megszüntetése céljából, akkor is hívjon bizalommal.

Üdvözlettel:

dr. Fülöp Edina ügyvéd- 06303631727

drfulopedina@gmail.com

horizontal_web

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás