Mennyibe kerül a polgári per?

Korábban volt szó a követeléskezelés különböző fázisairól, most eljutottunk a peres részhez. Azt fogjuk megnézni, mennyibe kerül a perindítás?

A polgári eljárás illetékének alapja

 

Sajnos sok esetben hiába a szép szó, aztán a felszólító levél, vagy egyeztetés a felek között, a vitát kénytelenek bíróság elé vinni, hogy ügyükben a független bíróság mondjon pártatlan ítéletet.

Az illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) határozza meg. A keresetlevél benyújtásakor illetéket kell leróni a bíróság felé. Általában ezt illetékbélyegen szoktuk megtenni, mert azt látja rögtön a bíróság a keresetlevélre ragasztva.. Volt már olyan eset is, hogy az illeték magas összege miatt utalni szerettünk volna, de nem sikerült. Volt olyan is, hogy előre kellett megrendelni az illetékbélyeget a postán a nagy összeg miatt, aztán pedig értéklevélként adtuk fel a keresetlevelet, ez egy költséges megoldás volt. Mindenesetre az Itv. 37. § (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:

„A bírósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni.”

Ez mit is jelent? A bírósági eljárásért tehát csak akkor kell illetéket fizetni, ha azt a törvény elrendeli, a bírósági eljárásban tehát nincs általános tételű illeték, így ha a törvény nem említ bizonyos eljárást vagy eljárási cselekményt, akkor illetéket azért nem lehet követelni. A bírósági eljárásért fizetendő illetékek a bíróságok jogszolgáltatási tevékenységével felmerülő költségek átalány jellegű ellentételezésére szolgálnak.

Az eljárás kezdetén tehát az illetéket le kell róni, kivéve, ha költségmentesség iránti kérelmet nyújtunk be, de erről később lesz szó.

A törvény az alábbiakat mondja:

Az Itv. 37. § (2) bekezdése kimondja, hogy „nem tárgya a bírósági eljárási illetéknek az olyan bírósági eljárási cselekmény (szolgáltatás), amelyért a 67. §-ban említett módon megállapított díjat kell fizetni.”

  1. § (1) Egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért, továbbá egyes bírósági eljárási cselekményekért (szolgáltatásokért) díjat kell fizetni.”

Tudom, hogy csigázom itt a kedves érdeklődőt, de a törvény gondolatmenete nem egyszerű 🙂

Ki fizeti az illetéket főszabályként?

Az elsőfokú bírósági eljárás illetékét az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni. Ahogy említettem, ez a főszabály.

Vannak kivételek:

  • ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni, ugyanis akkor az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez.
  • Több kötelezett esetén – ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg – a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni.
  • Ha az eljárást olyan személy indította, aki arra nem jogosult, akkor a fizetési kötelezettség azt a személyt terheli, akinek az érdeke volt, hogy az eljárás meginduljon. Ez utóbbi nem hiszem, hogy gyakran előfordul, mert ha nem az arra jogosult indítja a pert, akkor az alperes perbeli legitimáció hiányára hivatkozva azonnal kéri a kereset elutasítását és a perköltségben való marasztalását.

Mi az illeték alapja?

A polgári peres eljárásban az illeték alapja – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke. A 39. § (2) bekezdése alapján ’A Pp. 24. §-a (2) bekezdésében felsorolt perekben az illeték számításának alapja az ott meghatározott pertárgy értéke’.

De mi a pertárgy értéke?

Pp. 24. § (2) A keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként – a tényleg megállapítható összegtől függetlenül – az alábbi értéket kell számításba venni:

  1. a) tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel iránti perben a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét, de nem többet, mint az egy évi szolgáltatás értékét;
  2. b) munkaügyi perben – feltéve, hogy a per tárgya nem pénzkövetelés – az egyévi távolléti díjat, ha a perben maga a munkaviszony vitás, ha pedig a jogvita csak bérkülönbözettel kapcsolatos, a bérkülönbözet egyévi összegét;
  3. c) bérleti vagy haszonbérleti jogviszonyra vonatkozó perben az egy évi bér, illetőleg haszonbér összegét;
  4. d) számadás helyességének megállapítása iránt indított perben a vitás követelések, illetőleg tartozások összege közül a nagyobb összeget, számadási kötelezettség megállapítása iránt indított perben pedig azt az összeget, amelyet a felperes keresetében a számadás előterjesztésének elmulasztása esetére felszámít;
  5. e) dologi jogi perekben a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét;
  6. f) követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti perben, valamint végrehajtási igényperben a követelés összegét, ha azonban a biztosíték (zálog, kezességi kötelezettségvállalás stb.) értéke, illetőleg összege ennél kisebb, ezt az utóbbi értéket, illetőleg összeget;
  7. g) végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a végrehajtási összeget, illetőleg annak azt a részét, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állítják; az a) pont rendelkezései itt is megfelelően irányadók.

 

Mi a helyzet, ha a fentiek szerint mégsem állapítható meg a pertárgy értéke?

Itv. 39. § (3) bekezdése alapján, ha az eljárás tárgyának értéke fentiek szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik,

az illeték számításának alapja:

 

a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint; a törvényszék előtt első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint.

 

Mi a helyzet, ha több kérelem van?

 

Több kérelem, tehát ún. vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár. Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben állapítja meg, az illeték alapjának ezt kell tekinteni.

A 41. § (2) bekezdése szerint ’Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének – ha e törvény kivételt nem tesz – nincs helye. Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik’.

 

Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke:

 

Ezt a rendelkezést kell figyelembe venni, ha tudjuk a pertárgy értékét.

 

Az Itv. 42. § (1) bekezdése határozza meg az illeték általános mértékét.

  1. § (1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – az illeték mértéke:
  2. a) peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint;

 

Tehát aki ellen indítjuk a pert 2.000.000,- Ft összeggel tartozik. Ez esetben azt fogjuk kérni a bíróságtól, hogy az alperes fizessen meg 2.000.000,- Ft tőkét és kamatait. A pertárgy értéke 2.000.000,- Ft. Az illeték, amelyet le kell róni: 120.000,- Ft.

  1. b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint;

 

Bírósági meghagyás akkor történhet, ha az alperes az első tárgyaláson nem jelenik meg, a felperes keresete ellen ellentmondást nem terjeszt elő. Ilyenkor a Bíróság a keresetlevélben foglalt tartalommal úgynevezett bírósági meghagyást bocsát ki és ha ezt kézhez vesszük, ellentmondással élhetünk illeték lerovása mellett.

 

A többi pontot csak ínyenceknek ajánlom:-)

 

  1. c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

 

Hogy alakul az illeték, ha az egyezségi kísérelte idézés nem vezet eredményre és folytatódik a per?

 

Ha az egyezségi kísérlet ((1) bekezdés c) pontja) az első tárgyaláson nem fejeződik be érdemben, akkor ki kell egészíteni az illeték mértékét a peres eljárás szerinti illeték mértékére ((1) bekezdés a) pontja).

 

  1. d) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 750 000 forint;

 

Az (1) bekezdés d) pontja szerinti végrehajtási illetéket akkor, ha ugyanazon határozat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kérik, akkor csak az egyik adós vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után kell megfizetni; a további, egyetemlegesen kötelezett adós, adósok vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után adósonként 5000 forint illetéket kell megfizetni. Az így megfizetett összes illetéket az egyetemlegesen kötelezett adósokon egyenlő arányban kell behajtani

 

Abban az esetben, ha alperesként köteleznek minket, de nem tudjuk egy összegben kifizetni a tartozást, lehetőség van részletfizetésre, ami természetesen illetékköteles:

 

  1. e) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
  1. f) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 18 000 forint;

Ha ez bonyolult, akkor ajánlom magamat:

dr. Fülöp Edina

ügyvéd

06303631727

drfulopedina@gmail.com

39 Responses to Mennyibe kerül a polgári per?

  1. Tóth Ferencné szerint:

    Jónapot kivánok! Érdeklödni szeretnék, hogy a biróság költségvetési csalással vádol meg, hogy az illeték nem került befizetésre. De elállás történt akkor is az illetéketmeg kell fizetni.

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Kedves Tóth Ferencné! Nem tudom sajnos, hogy miről lehet itt szó. Polgári perben illetéket a perköltség részeként a pervesztes fél fizeti meg, miután lezárult a per és jogerős ítélet kimondja, hogy ki és mennyit fizet. Tisztelettel: Fülöp Edina

  2. Gondos Tiborné szerint:

    Kedves Dr.Fülöp Edina!
    Egy tetőfedő kft. 250.000,- Ft-tal károsított meg, amit 2 órai munkáért vittek el tőlem. (Egyedülálló, budapesti nyugdíjas asszony vagyok, aki OTP kölcsönt vett fel a munkára).
    Szeretném megtudni, van-e esélyem polgári peres eljárásban visszakapni a pénzemet?
    Félek pert indítani, mert illetéket kell fizetnem, és ha ne adj Isten elvesztem, még az is pénzbe kerül.
    Üdvözlettel: Gondos Tiborné

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Tisztelt Hölgyem! Kedves Judit!

      Sajnos nem tudom megválaszolni, mivel nem tudom, hogy milyen munkára kérte a vállalkozó ezt a vállalkozási díjat, valamint elvégezte-e a rá bízott munkát. Perindítás esetén személyes költségmentességet lehet kérni abban az esetben, ha nem tudja az illetéket megfizetni. Amennyiben a pert megnyeri, a másik fél fizeti a perköltséget.
      Tisztelettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd

  3. Győri Róbert szerint:

    Tisztelt űgyvédnő
    Volt nekem egy bíróság által letiltott adóságom,ami már lejárt évekkel ezelőtt.De most a behajtó cég ismét követeli az összeget.Szeretném bíróságra vinni az ügyet ilyenkor nekem kell fizetni és ha igen mennyi.Előre is köszönöm.

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Kedves Róbert! Ha a végrehajtás elévült, akkor végrehajtás megszüntetése iránti pert kell indítani. Az illeték 1 %, minimum 5000,- Ft. Üdvözlettel: Fülöp Edina ügyvéd

  4. Nagy Sándorné szerint:

    T. Ügyvéd nő!

    Szeretném megkérdezni, hogy házassági vagyonper esetén ha a vagyon értékének a
    6 %-át befizetem de a bíróság a vagyon értékét kevesebbre hozza ki, akkor a többletként befizetett illetéket visszakapom ?

    Válaszát előre is köszönöm.

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      T. Nagy Sándorné! Nem sajnos. Próbáljon kérni személyes költségmentességet, illetve illetékfeljegyzési jogot. Üdvözlettel: Fülöp Edina ügyvéd

  5. Nagy Sándorné szerint:

    T. Ügyvéd nő!

    A vagyonper benyújtásakor a bíróság megtiltja a másik félnek , hogy az ingóságot nem tüntetheti el a lakásból? Vagy hogyan lehet azt bizonyítani, hogy a per benyújtása előtt még a lakásban voltak .

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      T. Nagy Sándorné! Fényképfelvétellel, tanúkkal, számlákkal. üdvözlettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd

  6. Magdó Sándor szerint:

    Tisztelt ügyvédnő egyedül indítottam pert egy rongálási ügyben az lenne a kérésem hogy én X Jakab és társai ellen indítottam. Befizetem a 6% illetéket a bíróságon már az első tárgyaláson kijött, hogy ki a társa én perbe vontam mind másodfokú alperest. Erre a bíróság újra kötelez, hogy fizessem be a követelésem 6%-os illetékét hogy ez jogos e, mert ugyan az a per egyetemleges fizetést kértem nem változott az általam kért kártérítési összeg és keresett, és ha befizetem, akkor dupla összeget fizetek, mint amit meghatároztam kártérítési alapnak, annak a 12%-át.

    Előre is köszönöm válaszát tisztelettel Magdó Sándor

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Tisztelt Magdó Sándor! A követelés összegéhez igazodik a befizetendő illeték, nem az alperesek számától függ. Lehet a bíróság úgy értelmezte, hogy a II. rendű alperestől is kéri ugyanazt az összeget….?!? Kérjen költségmentességet, illetve illetékfeljegyzési jogot. Tisztelettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd

  7. Imre szerint:

    Kedves dr. Fülöp Edina! Lelki sérelmek esetén jár sérelemdíj?Sok ilyen sérelem esetén is?Tisztelettel:Imre

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Kedves Imre! A törvény szerint: “Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.” Általánosságban tehát igen a válaszom. A bíróság egy összegben határozza meg az összeget egyébként. ha sok a sérelem, az az összegnél jelentkezhet.
      Nyilván csak ennyit tudok írni, mivel nem tudom, miről van szó. Tisztelettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd

  8. Tóthné szerint:

    Jó napot kívánok.

    Érdeklődnék , válófélben vagyunk én elköltöztem a lakásból de a közös bútorunk
    ott maradt, mert még nincs meg a vagyonper. A férjem odaköltöztette a szeretőjét, aki használja a közösen vett bútorunkat és az egyéb ingóságot, amelyek használatához én nem járultam hozzá.
    Lehet ez ellen tenni valamit?
    Üdvözlettel. Tóthné

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Kedves Tóthné! Javaslom osszák el egymás között a bútoraikat, hiszen ezt a vagyonper előtt is megtehetik és ön szállítsa el, hogy megoldódjon a probléma. Az ingók használatáért bérleti díjat is kérhetne, de a valóságban ez nem fog menni.Tisztelettel: Fülöp Edina

  9. Imre szerint:

    Tisztelt Ügyvédnő!

    Köszönöm.

    Abban az esetben, amikor az Alperesek tehetnek,hogy táppénzeken van a felperes, akkor a táppénz és a munkabér közötti összeget lehet kérni személyiségjogi perben perköltségként vagy hogyan kell ezt?
    Köszönettel,Imre

  10. Imre szerint:

    Tisztelt Ügyvédnő!
    Az alperesek kötelesek- e a táppénzes állományok és a munkabér közötti összegek különbözetét rendezni ? Ha igen, akkor milyen jogcímen kérhető tőlük?
    Köszönettel,Imre

  11. Lajos szerint:

    Tisztelt Ügyvédnő! Abban az esetben, ha a házassági közös vagyonból 10 mFtot követelek az alperestől, akkor jól értelmezem, hogy 6 százaléknyi (600 eft) illetéket kell megfizetnem, mint felperes? De az azonnali megfizetést halaszthatom, illeték feljegyzési kérelem beadásával?
    További kérdéseim:
    1. Az illetékfeljegyzési kérelmet milyen esetekben utasítják el?
    2. Abban az esetben, ha (a 10 mFtból) csak 9 mFtot ítél meg nekem a bíróság akkor a per illetékének 90%-át az alperestől vonják le, és csak a maradék 10%-ot tőlem?
    3. A levonás, hogyan valósul meg?
    4. Ha felperesként részben nyerek, pl. 90%ban megítéli a bíróság a követelt összeget a számomra, akkor az egyéb felmerülő költségeim 90%-át is behajtják az alperesen számomra?
    Válaszát előre is köszönöm!
    üdvözlettel,
    Lajos

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Kedves Lajos! Igen, jól értelmezi. 1. Abban az esetben utasítják el, ha a fél vagyoni, jövedelmi viszonyai alapján nem indokolt megadni az illetékfeljegyzési jogot, vagy nem jóhiszemű a fél, tehát perlekedése rosszhiszeműnek, vagy teljesen eredménytelennek látszik. Valamint biztosan elutasításra kerül cégeljárásban, házasság felbontása iránti kereset és egyes büntetőeljárási eljárásokban. 2.:Abban az esetben, ha Önnek 9 millió forintot ítél meg a bíróság, akkor 90 %-ban lesz pernyertes, 10 %-ban pervesztes és igen, így alakul a perköltség viselésének az aránya is. 3.: Nem levonja a Bíróság, hanem kötelezi, hogy fizessen meg az államnak ennyi perköltséget. 4: Igen, egyéb felmerülő költségek a perköltség részét képezik és így az előző pontban foglaltakat tudom írni Önnek. Az alperesen nem behajtják, hanem kötelezik, hogy fizesse meg Önnek. Amennyiben nem fizeti meg, végrehajtás kérhető. Tisztelettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd

  12. Balázs Éva szerint:

    Tisztel Ügyvédnő,

    Kölcsönadási szerződéssel adtam kölcsön egy hónapra 600ezer forintot mivel leukémiára hivatkozott a másik fél.Azóta részletekben visszakaptam kb 150ezer Forintot. Közjegyző által fizetési meghagyást kezdeményeztem, mely eljárás során kiderült, hogy a kölcsönadásira írt lakcím hamis volt. Illetve menet közben az is kiderült, hogy sosem volt beteg, szimplán egy szélhámos aki több nőnek is tartozik. Sajnos felesleges végrehajtás indítani, mert semmi nincs a nevén. Kérdésem lenne, hogy érdemes polgári peres eljárást indítani? Lenne költsége a pernek? Visszakaphatom ezt a perköltséget?

    Köszönettel: Balázs Éva

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Kedves Balázs Éva! A pénz visszaszerzésének legális útja a felszólítás, majd fizetési meghagyás és végrehajtási eljárás. Nem tudhatjuk, hogy mikor mi lesz a nevén, vagy esetleg, ha dolgozik, akkor a végrehajtó a fizetésének 33%-át is le tudja tiltani a munkabéréből. A fizetési meghagyás költsége a követelt összeg 3%-a, ha ellentmond a másik fél, akkor ki kell a perben egészíteni a követelt összeg 6%-ára. A végén a perköltséget és a végrehajtási költséget is az adósnak kell megfizetnie. Ha úgy érzi, hogy csalás áldozata lett, akkor pedig csalás miatt lehetne feljelentést tenni a rendőrségen.
      üdv.: Fülöp Edina ügyvéd

      • Balázs Éva szerint:

        Tisztelt Fülöp Edina,

        Sajnos nem lesz semmi a nevén és Magyarországon bejelentett munkahelye sem lesz annyi végrehajtás van ellene.
        Csalás miatt tettem feljelentést, amit a rendőrség teljesen félre értelmezett és elutasított azzal, hogy kölcsönszerződést kötöttünk, melynek fizetési határidőre nem tett eleget, de ez nem bűncselekmény. Polgári peres eljárást kezdeményezhetek ellene.Azzal nem is foglalkoztak, hogy mire kérte ezt a pénzt és hány nőt károsított meg.
        Üdvözlettel: Balázs Éva

        • dr. Fülöp Edina szerint:

          Tisztelt Balázs Éva!

          Előrebocsátom, hogy büntetőjoggal nem foglalkozom, de emlékeim szerint a csalásnál fontos elem a tévedésben ejtés és a tévedésben tartás, valamint az, hogy mi volt a másik fél célja, hiszen nem elhanyagolható tény, ha esetleg nem is állt a másik félnek a kölcsön összegét visszaadni.
          Sajnos nagyon meg kell nézni, hogy kinek ad kölcsön az ember és célszerű biztosítékokat beépíteni a szerződésbe, ezt tudom javasolni mindenkinek.

  13. Szentmihályi-Győrffy Sarolta szerint:

    Tisztelt Fülöp Edina!

    Birtokháborítási perben másodfokon alperesként lettünk 50-50%-ban pernyertesek-pervesztesek. A Törvényszék jóváhagyta az I.fokú ítéletet,mely szerint egyetemlegesen lettünk kötelezettek férjemmel együtt 253.000 Ft perköltséget megfizetésére. Az egy összegű fizetést vállalni nem tudtuk,ezért részletfizetési kérelemmel fordultunk a bírósághoz,melyet kedvező végzésben jóváhagyott. A részleteket még a kérelmünk elbíráslása előtt el kezdtük törleszteni felperes felé.Mindennek ellenére felperes végrehajtási eljárást indított ellenünk,mely során férjemet és engem külön-külön “választottak” és mindkettőnktől külön-külön ügyszám alatt foganatosították a 253.000 Ft-ot. Vélemény szerint ez az eljárás így jogsértő,hiszen egy háztartásban élünk ketten együtt voltunk kötelezettek a 253.000 Ft megfizetésére. Véleményem szerint ránk a Ptk.338. § (1) bekezdése vonatkozott volna,mely szerint:” Az egyetemleges kötelezetteket – ha jogviszonyukból más nem következik – a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli.” Ezt úgy értelmezem,hogy a 253.000 Ft -ot két részre lehet osztani,ennek megfelelően a férjemtől és tőlem is fejenként csak 126.500 Ft-ot követelhettek volna. A végrehajtási eljárás során a végrehajtó a részletfizetést engedélyező végzést nem vette figyelembe, így egy hónap alatt behajtotta a követelését, illetve annál 100 ezer forinttal nagyobb összeget. A végrehajtási kifogásunk jelenleg elbírálás alatt van. Szeretném,ha tájékoztatna, hogy az esetünkben az egyetemleges kötelezettséget azt jelenti-e, ahogy értelmeztem? Vagy tévednék? Köszönettel, Szentmihályi-Gy Sarolta

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Kedves Sarolta!
      Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy Önök közösen kell ennyit fizessenek. Ha az egyiküktől behajtja a végrehajtó, akkor a másikuktól már nem fogja, illetve ilyenkor egymással számolnak el az egyetemleges fizetésre kötelezettek. pl. akkor, ha nem férj-feleségről van szó…
      Szóval jól értelmezi. A Ptk. 338.§ (1) már nincs hatályban különben, de helyette van a Ptk. 6:30 §, ami ugyanarról szól.

      üdv.: Fülöp Edina ügyvéd

  14. Lucza Csilla szerint:

    Tisztelt Dr.Fülöp Edina!
    Azt szeretném kérdezni, hogy végrehajtó ellen indított kártérítési perben,amiben a végrehajtó elismerte a hibáját jövedelemből történt jogosulatlan levonás miatt milyen nagyságrendű összeget lehet követelni? Köszönettel:Lucza Csilla

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Tisztelt Lucza Csilla! Nem tudom így sajnos megmondani, ehhez az eset összes körülményét ismerni kellene. Minden jót kívánok, sikeres pert, üdvözlettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd

  15. Magdó Sándor szerint:

    Tisztelt Dr.Fülöp Edina! Azon kérdéssel fordulnák önhöz hogy volt egy birtokvédelmi perem amit megnyertem. A per tárgya az volt hogy használják és kocsival parkolnak az ingatlanomon továbbá az épület tetejéről leszedték a cserepeket. Mint fent jeleztem pert nyertem ezek után kártérítési pert indítottam a bíró segítségével a kocsi használatban megegyeztünk azt kifizették. Kértem hogy tovább folytatódjon a per az épület megrongálással úgy adtam be a keresettet levelemet hogy X Y és társai követték el akik azonosak a birtok védelmi perben szereplőkkel.Egyetemleges elbírálást kértem és kaptam. A mostani tárgyaláson nem ismerik el az épület rongálását.
    Az lenne a tiszteletbeli kérésem hogy az indoklásban a birtokvédelem első és a másodfok is kijelenti hogy a felperes 15 nap múlva vette észre hogy leszedték a tetőt kitépték az ajtókat. És ez után fordult a hatósághoz birtokvédelemért. Tehát az a kérdésem hogy a jelenlegi bíróság jogosult e a bizonyítási eljárásra mert a ítéletben kijelentik ami tényt közöl.Ténynek nevezzük általában azt, ami bizonyíthatóan létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be.
    TÖMÖREN AZ A KÉRDÉSEM HOGY MÉRT KELL MÉG EGYSZER BIZONYÍTANOM AZ ESEMÉNYEKET MIKÖZBEN INDOKLÁSBAN SZEREPEL ÉS ÍTÉLETET HOZTAK RÁ. TUDTOMMAL AZ ÍTÉLT DOLGOT NEM LEHET ÚJRA TÁRGYALNI.
    ELŐRE ÍS KÖSZÖNÖM A VÁLASZÁT TISZTELETTEL MAGDÓ SÁNDOR.

  16. Magdó Sándor szerint:

    Elnézést ügyvédnő ,hogy még zavarom az lenne még a kérdésem hogy folyamatosan fenntartással éltem 2011 történt az épület rongálása a 3 alperessel nincs gond őket időben felszólítottam de jött egy negyedik személy aki szintén perbe vontam 2013 jutott tudomásomra hogy ö is benne volt. (jegyzőkönyv)most arra hivatkoznak hogy 2011-2017 között eltelt az öt év és elévülést kérnek a személyére hogy ez jogos e.
    Nagyon szépen köszönöm a válaszát tisztelettel Magdó Sándor.

  17. Petrény Richárd szerint:

    Tisztelt Dr.Fülöp Edina! Legyen szives nekem abban segíteni, hogy egy kölcsön adott gépjárművel elkövettek kettő tilos parkolást, aminek az összege kb.25000 ft . De nem akarják kifizetni. Az én nevem volt az autó,és ugye így nekem kell! De viszont a kölcsönadásról hivatalos kölcsönadás papírt irtunk,tanuk jelenlétében,. A papírra írtunk még plusszba pár sort ” Én mint kölcsön vevő, tudomásul vettem, hogy ezzel a gépjárművel elkövetett szabálysértéseket, illetve kár elkövetését, a kölcsönadónak köteles vagyok megtéríteni”.2017 10.01-2018 05.14-ig szól a papír mert 2018 05.15-el vissza hozták és eladtam az autót. A parkolás 2018 februárjában történt.
    Legyen szives segìteni nekem, szeretném tudni hogy ez esetben mire is számíthatok!?
    Nagyon szépen köszönöm, tisztelettel Petrény Richárd.

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Tisztelt Uram!
      Fizetési meghagyást indíthat a kölcsönvevővel szemben. Az eljárás díja 5000,- Ft. Amennyiben szeretné, hogy elindítsuk, kérem írjon (drfulopedina@gmail.com) vagy hívjon (06303631727). üdv.: Fülöp Edina ügyvéd

  18. Zádori Jutka szerint:

    Tisztelt Ügyvédnő! Bp. egyik kerületi bíróságán, 2017-ben indult, kisértékű polgári peres eljárásban kifogást szeretnék beadni az eljárás szabálytalansága miatt Pp 114. § alapján. A kifogást a kerületi bíróságnak kell címeznem vagy a Fővárosi Törvényszéknek? Kell-e illetékbélyeget ragasztani és mennyit a beadványra? Hogyan kell kérnem azt, hogy kifogásomat az eljáró bíró záros határidőn belül megválaszolja ne csak a per végén? Köszönettel, Zádori Jutka

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Kedves Jutka, az eljáró bíróságnak kell benyújtani. Üdv.: Fülöp Edina ügyvéd

  19. Martin szerint:

    Tisztelt Dr. Fülöp Edina! Abban szeretném az Ön segítségét kérni, hogy nemrég elhunyt a nagymamám és most a hagyatéki tárgyalás előtt állunk, édesapámék hárman voltak testvérek, de most úgy néz ki, hogy a legfiatalabbik testvér közel 20.000.000Ft-ot eltulajdonított a nagyszüleimtől az utóbbi 10évben és arra hivatkozik, hogy ez Ő kapta. (nem beszélve az eltűnt 2 telekről, 1 szántóföldről és egy tarra vágott erdőről) ezzel igazából kisemmizte a két testvérét, valamint a nagypapám pénzét is valószínűleg elvette. Abban szeretném, az Ön segítségét kérni, hogy érdemes lenne polgári peres eljárást indítani ellene? A két idősebb testvér és a nagypapám lenne szembe vele. Van lehetőség ebben az esetben nyerni? Ebben az esetben ki viseli a költségeket?

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Kedves Martin, ez elég bonyolult kérdés ahhoz, hogy ezen a fórumon megválaszoljam, elnézést kérek. Itt mindent át kellene nézni, stb. Kérem forduljanak ügyvédhez, aki megállapítja, hogy mi, hogy történt és milyen lehetőségeik vannak. tisztelettel: Fülöp Edina ügyvéd

  20. VARGA ANDRÁS szerint:

    Társasházunk 12 lakásból áll.A tulajdonunk 328 n.méter földterület én és a feleségem tulajdona a fenti föld terület.A szomszéd telkére ráépités történt.beépitették eladták jogos tulajdonunkat.Csalás,megtévesztés,félrevezetés,hamisitás ,büncselekményt követtek el a ráépitéssel.A biróság végzéseket hozott hiányosságokra hivatkozva ügyet lezárták polgári per nem volt,elutasitottak sokszor.Alperest a mai napig nem hivták be a Biróságra,per tárgyalás sem.

  21. Bakucz Ferencné szerint:

    Tisztelt Ügyvédnő!
    Tavaly októberben történt közúti baleset súlyosan sérült utasa vagyok. Gyakorlatilag leszoritottak bennünket az útról, a férjem vezette az autót. Az autó totál káros lett, nekem 7bordam törött 2csigolyam repedt, a férjemnek hál isten semmi baja nem lett. 5 hónap táppénz után végre tudok könnyített munkát végezni. A károkozó biztositójahoz kárigény lett benyujtva amit a mai napig csak az autót fizették ki. El fogyott a türelmem el szeretnék állni a peren kívüli megállapodástol. Az lenne a kérdésem ha bíróságra adom az ügyet mekkora költségekkel kell számolnom?
    Köszönöm szépen a válaszát
    Üdvözlettel Bakucz Ferencné

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Tisztelt Hölgyem, véleményem szerint illetékfeljegyzési jog illeti meg önt ebben a perben az illetéktörvény rendelkezései alapján. Egyébként az általános szabály, hogy a követelt összeg 6 %-a az az illeték, amit le kell róni, de itt nem kell az illetékfeljegyzési jog miatt. Tisztelettel: dr. Fülöp Edina üygvéd

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás