Gyakran indul peres eljárás a társasházi közgyűlésen hozott határozat megtámadása miatt. Ebben az esetben hogyan alakul az illeték?
Tegyük fel, hogy a döntés sérelmes, mert a társasházi közgyűlésen hozott határozat az szmsz-be ütközik pl., vagy több embert is sért. ebben az esetben a bírósághoz fordulhatunk a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 42.§ (1) bekezdés alapján:
„Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. Ha a határozat bírósági felülvizsgálatát a jegyző a 27/A. § (4) bekezdése szerinti keresetében kérte, a kereseteket bíróság a perek egyesítésével bírálja el”.
Ez azt jelenti, hogy a már ismertetett szabályok alapján – Itv. 39. § (3) bekezdése – az eljárás tárgyának értéke – a 39. § (1) bekezdésben foglaltak szerint – nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint.
Az illeték mértékét az illeték alapja után tudjuk kiszámítani. A 42. § (1) bekezdés a) pontja szerint az illeték mértéke peres eljárásban 6% (de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint). 350 000 forint 6%-a pedig 21 000 forint, így az általános szabályok szerint a társasházi közgyűlésen hozott határozat megtámadása esetén 21 000 forint illetéket kell megfizetnünk.
üdvözlöm!
segítség! Egy TH. 5 lépcsőházból áll. lépcsőháztól egy teljesen elkülönül, ténylegesen is és műszakilag is. Minden közmű mérőórával rendelkezik Sehol nem érintkezik a másik négy lépcsőházzal. Ez a lépcsőház elkülönített gazdálkodást akar, de a na tulajdonosok többsége nem szavazza meg. A kisebbségben maradt lépcsőház megtámadhatja a közgyűlési határozatot? Ha igen, kérem segitségét, milyen szöveggel és hová kell fordulni?
Kedves Erzsébet!
A kisebbségben maradt tulajdonostársak 60 napon belül támadhatják meg a közgyűlési határozatot, érdeksérelemre hivatkozva. Az illeték 21.000,- Ft, melyet a bíróság részére a keresetlevélen lehet leróni.
Üdvözlettel:
dr. Fülöp Edina
ügyvéd
Tisztelt dr. Fülöp Edina! Társasházunk /60 lakás/ egy kedvezményes hitel lehetőséggel szeretné a házat felújíttatni. A képviselet egy közgyűlés 10. pontjaként terjesztette a lakók felé, előtte írásos dokumentumot küldött a lakóknak. Ebben a feltételezett költségek is benne voltak, felmérés nélkül! Ebből a lakók nem sokat értettek, de mivel sürget az idő, és nem szeretnénk lemaradni a lehetőségről megszavazta hogy a képviselet egy bízzon meg egy pályázat író céget. Egy ilyen nagy döntéshez hány % tulajdonosi beleegyezés szükséges?
A képviselet először egy pályázó céggel íratja meg a pályázat előkészítését, és utána a közgyűlésen döntünk, hogy mit szeretnénk megcsináltatni, majd utána keres vállalkozót a kivitelezésre. A háznak a pályázó felé a nem kis összeget kifizetjük, közben azt sem tudjuk, hogy mennyibe kerül a felújítás! Ez szabályos? Amennyiben a lakók egy jóval kevesebb összegű lehetőséget választanak, mi után kell a pályázati díjat számolni? A közgyűlési határozatoz csoportosan meg lehet-e támadni, és ennek mennyi a díja?
Köszönettel várom megtisztelő válaszát!
T. Szendrei Katalin!
A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.
Mit jelent a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás? Az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak. Ha fenti eset ebbe a körbe tartozik, akkor tehát egyhangú határozat szükséges. A pályázattal kapcsolatban nem tudok mit válaszolni, feltételezem, hogy a szerződésben lesz megállapodás a díjazásról.
A közgyűlési határozatot több tulajdonos együttesen is megtámadhatja.
21.000,- Ft az illeték.
üdv.: dr. Fülöp Edina
Tisztelt Ügyvédnő!
Mi a teendő akkor, ha a közös képviselet nem készítette le a jegyzőkönyvet és nem értesítette a tulajdonosokat sem a közgyűlési határozatokról, de a közgyűlési határozatok megtámadására nyitva álló 60 napos határidő már vészesen közeledik?
Ilyen esetben elegendő-e beadni a bíróságra a meghívót, a közgyűlési hatűrozatokra vonatkozó írásos előterjesztéseket (határozati javaslatokat)?
A fenti (törvénysértő) körülményekre tekintettel lehet-e kérni a bíróságtól a közgyűlés egészének érvénytelenítését?
Az idő rövidségére tekintettel tisztelettel várom mielőbbi válaszát:
Czégé Gyula
Tisztelt Czégé Gyula!
Elnézést kérek, hogy csak most válaszolok, mentségemre: kórházban voltam…
Azt javasoltam volna, hogy adják be, ami rendelkezésre áll, mivel ez olyan határidő, amit nem lehet elmulasztani. A határozatok érvénytelenségét ezen törvénysértő körülményre hivatkozással nem lehet kérni. Tisztelettel: Fülöp Edina ügyvéd
Tisztelt dr. Fülöp Edina Ügyvédnő!Egy 120 lakásból álló társasház lakója vagyok. A legutóbbi közgyűlésen /2017. 11. 07./ a társasház kezelő beterjesztett egy napirendet a 2017.tárgyévre vonatkozó felújításokat illetően.Mi a teendő, ha a társasház kezelő műhibákat követett el a szavazáskor. Nem írta be az összes nem-el szavazót név szerint, így azok az igen-el szavazók közé kerültek. A 60 napos fellebbezési idő halasztó hatályú-e a határozat végrehajtását illetően?
Tisztelt Uram! 60 nap áll rendelkezésre, hogy a bírósághoz keresetet nyújtson be, kérje a közgyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztését.
Tisztelettel: Fülöp Edina ügyvéd
Tisztelt Ügyvédnő! Társasházi rendkívüli közgyűlést hívtak össze, a meghívón egyetlen napirendi ponttal, „A társasház feletti törvényességi felügyeleti eljárás iránt indult bejelentés és annak eredményének megvitatása” . A közgyűlésen 5 határozat lett hozva. Kérdésem az lenne, lehet-e ebben az esetben rendkívüli közgyűlést összehívni? (a jegyző törvényességi felügyeletei eljárás határozata azt tartalmazza, hogy „a törvényes működést sértő körülmény nem áll fenn, felhívás kibocsátása nélkül lezárom.”) Illetve a napirendi pont, mely megvitatást ír, hozható-e benne határozat? Válaszát előre is köszönöm.
T. Dévényi Zoltán!
Közgyűlést szükség szerint lehet tartani, de opcionális, ha a közös képviselő úgy gondolja, akkor összehívja. Fontos tudni, hogy évente egyszer kötelező összehívni, valamint akkor is kötelező, ha a tulajdonostársak közül a tulajdoni hányad 1/10-vel rendelkezők kérik a közgyűlés összehívását. Nekik kötelező megjelölni, hogy mi az oka a közgyűlés összehívásának és mi a határozati javaslatuk. A „megvitatás” elég tág, határozat hozható, kérdés, hogy valaki megtámadja-e és a bíróság fenntartja-e hatályában. Ha a közgyűlés tartásától számított 60 napon belül nem történik bírósághoz fordulás, akkor érvényesek lesznek a határozatok még akkor is, ha esetlegesen nem is lehetett volna határozatot hozni. üdvözlettel: Fülöp Edina ügyvéd
Tisztelt ügyvédnő!Egy 60 lakásos társasházban rendkívüli közgyűlést hívtak össze a közös képviselő leváltására.A közgyűlés olyan tulajdonostársat választott meg közös képviselőnek , akinek nincsenek meg a feladat ellátására vonatkozó társas-házkezelői végzettsége. Ha jól tudom, akkor a társasházi törvény rendelkezik ennek meglétéről.A kérdésem az lenne, hogy a közgyűlési határozatban megválasztott új képviselő gyakorolhatja – e a társasház kezelését, illetve hogyha nem, milyen törvényes lehetőségek vannak ennek az állapotnak a megszüntetésére.
Tisztelt Uram! A közös képviselőnek nem kell szakképesítéssel rendelkeznie, csak annak, aki üzletszerűen kíván társasházkezelői tevékenységet folytatni. Abban az esetben, ha egy határozat jogsértő 60 napon belül lehet megtámadni az illetékes járásbíróságnál. A 60 napot a közgyűlés megtartásának napjától kell számítani. Tisztelettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd
T.Fülöp Edina! Megtagadhatja-e közgyúlés a felhőszakadás okozta lukakon beömlő esővíz által lakhatatlnná vált lakás lakhatová tételét a tulajdonos közös költség tartozása miatt?Gondolok itt a társasházi törvény Jogok és kötelezettségek 16.§-ra
Tisztelt Uram, nem tagadhatja meg álláspontom szerint.
T.Ügyvédnő!
Társasházi perben tanúskodhat-e alperes érdekében a feleség?
Tisztelettel várom válaszát
Tisztelt Uram! Igen, tanúskodhat. A tanúnak igazmondási kötelezettsége van. A tanú akkor tud tanúskodni, ha nem elfogult. Ezt megkérdezi a bíróság a tanúvallomás megtétele előtt.
T. Ügyvédnő!
Mi a teendő akkor, ha többségi tulajdonnal rendelkező tulajdonostársak közgyűlés vagy írásbeli szavazás nélkül hoznak „határozatokat”, melyet utólag tájékoztatásul közölnek a többiekkel? Érvényesek ezek a határozatok? Válaszát előre is köszönjük.
Mit lehet tenni ha birósági felszólitás ellenére a közös képvíselő megtagadja a közgyűlési jegyzőkönyv benyújtását? A bíró nem is reagált semmilyen formában,