Mit írjunk a fizetési meghagyás iránti kérelembe?

Azt már egy másik alkalommal megbeszéltük, hogy a fizetési meghagyás a lejárt pénzkövetések behajtására szolgáló, elektronikusan zajló eljárás, amely akkor alkalmazható, ha van az adósnak lakcíme Magyarországon.

 

A magánszemélyek fordulhatnak a közjegyzőhöz is közvetlenül, a gazdasági társaságok csak elektronikusan a MOKK rendszerén adhatják be a kérelmet. De:

 

Mit írjunk bele a kérelembe?

 

A kérelemnek vannak kötelező, valamint lehetséges tartalmi elemei:

 

Kötelező feltüntetni:

  • a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, idézési címét és eljárásbeli állásá (jogosult: aki követel, kötelezett: aki tartozik)
  • a követelés jogalapját (a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt és az érvényesíteni kívánt jogot), valamint a követelésnek és járulékainak összegét (mennyi az annyi?);
  • a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját, pl.: mikor adtunk kölcsön és mikor kellett volna visszaadnia az adósnak;
  • a követelés beazonosításához szükséges adatokat (pl. adás-vételkor kiállított számla esetén a számla kelte és sorszáma stb.);
  • a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló határozott kérelmet (x- jellel kell…)
  • valamint papír alapon benyújtott kérelem esetén az eljáró közjegyző nevét és székhelyét.

 

Lehetséges tartalmi elemek:

  • a természetes személy kötelezett születési helye és ideje, anyja neve, adóazonosító jele és személyi azonosítója;
  • a jogi személy, jogi személyiség nélküli, jogalanyisággal rendelkező szervezet kötelezett nyilvántartási száma és adószáma;

Ezek nem kötelezőek, de érdemes, ha tudjuk, mert megkönnyítjük a végrehajtó dolgát.

 

  • az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait;
  • a perben illetékes bíróság megjelölése azon adatokkal együtt, melyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható az esetleges perré alakulás esetére (ez általában az a bíróság lesz, amelynek területén az adós lakik, vagy pl. kft. esetén, ahol a székhelye van)
  • a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítése iránti kérelem (megelőlegezve a végrehajtó díját);
  • a fizetési számlaszám, melyen a követelés teljesítését elfogadja (Parádés Bank 12345678-87654321-00000777);
  • a fizetési számlaszám, melyre a díjtúlfizetés esetén a különbözet visszautalását várja.

 

 

Azon esetekben, amikor nem megfelelően, vagy nem az erre rendszeresített űrlapot tölti ki kérelmét a kérelmező, akkor a rendszer hiánypótlásra hívja fel, a kérelemben szereplő adatok valóságáért pedig felelősséggel tartozik.

 

Nagyon fontos, hogy a kérelemhez bizonyítékokat nem kell csatolni. A jogi képviselő is csak hivatkozik arra, hogy van meghatalmazása, de bemutatásra nem kerül.

 

Mi történik a kérelem aláírását követően?

 

A kérelmet elektronikus aláírással látom el, aztán a számítógépes rendszer egy online fizetési felületre vezényel minket, ahol a rendszer által kiszámolt összeget kell megfizetni bankkártyával, a bankkártya adatainak feltüntetése mellett.

 

Mennyit kell fizetni?

Az eljárási díj a tőkekövetelés 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 300.000 forint, azzal, hogy a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van. Abban az esetben, ha a perré alakulna át az eljárás, akkor a perköltség részét fogja képezni ez az összeg.

 

A díjfizetést rögzíti a rendszer, majd automatikus ügyleosztás következik. Ez azt jelenti, hogy az ország bármelyik közjegyzője kaphatja a kérelmet. A fizetési meghagyás kibocsátása, ha az elektronikus úton adtuk be, akkor három napon belül megtörténik abban az esetben, ha minden rendben, pl. nem kerül sor hiánypótlásra vagy elutasításra. Hiánypótlásra akkor kerül sor, ha valami hiányzik, elutasításra például akkor, ha nem járt le a követelés, vagy kötelező pert indítani az értékhatár miatt, stb.

 

Ha nem elektronikusan adtuk be, hanem papír alapon, akkor a kibocsátásra nyitva álló határidő 15 nap. Maga a kibocsátás papír alapon és levélben történik. Ugyanúgy, mint általában: a postás kétszer hozza, az első kézbesítési kísérlet után egy hét múlva újra hozza, onnantól pedig még őár napig lehetőségünk van a postán átvenni a levelet.

 

Ha átvettük a fizetési meghagyást:

Mit tartalmaz a fizetési meghagyás?

 

Értelemszerűen azokat az adatokat, amiket kötelezően meg kell adni. Olyannyira így van ez, hogy a közjegyző a beadvány tartalmán nem változtathat.

Ennek ellenére nézzük:

 

– Láthatjuk rajta, hogy ki az eljáró közjegyző, hol van helyileg és mi az ügy száma.

– kik a felek, van-e képviselőjük,

– mi a követelés, mennyit követelnek,

– azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt tegyen eleget, és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg

– tájékoztatja a közjegyző a kötelezettet, hogy

– az ellentmondás lehetőségét, ha a követeléssel a kötelezett nem ért egyet valamilyen szempontból,

– figyelmeztetést, hogy a pénz megfizetése úgy minősül, hogy az adós elismerte a tartozást

 

27. § (1) bekezdés:

  1. a)az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, valamint az ügyszámot;
  2. b)a feleknek és képviselőiknek nevét és idézési címét;
  3. c)a követelés jogalapját, a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját, valamint a követelés összegét és a követelés járulékainak összegét vagy mértékét;
  4. d)a jogosult által a 20. § (3)-(7) bekezdése alapján megjelölt adatokat;
  5. e)azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt tegyen eleget, és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg;
  6. f)azt a tájékoztatást, hogy a közjegyző a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben e törvény alapján nem vizsgálta, és a meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidőben nem mond ellent;
  7. g)azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett – ha a követelést alaptalannak tartja – a meghagyás ellen a 28. §, illetve – ha azt e törvény nem zárja ki – a 32. § szerint ellentmondással élhet;
  8. h)azt a figyelmeztetést, hogy ha a meghagyás kézhezvétele után a kötelezett a követelést teljesíti, az elismerésnek minősül, és ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik.

(2) A fizetési meghagyást csak a kötelezett részére kell kézbesíteni.

(3) A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének (Pp. 128. §).

 

Mi a teendő, ha fizetési meghagyást kapunk?

 

Abban az esetben, ha fizetési meghagyást kapunk két lehetőségünk van. Az egyik esetben nem vitatjuk a követelést, másik esetben ellentmondással élhetünk.

 

Nem vitatjuk a követelést

 

Tegyünk fel, hogy átvettük a levelet. Amennyiben a kötelezett nem vitatja a követelést, tehát ellentmondással nem támadja meg, vagy oly annyira nem vitatja, hogy rögtön fizet, akkor az jogerőre emelkedik, aminek következménye, hogy végrehajtás kezdeményezhető az alapján, valamint a későbbiekben már nem teheti a pénzkövetelést vitássá, a felek nem indíthatnak egymás ellen keresetet ezzel kapcsolatban. A jogerőre emelkedéssel a fizetési meghagyásnak olyan hatálya lesz, mint a jogerős bírósági ítéletnek. A jogerős fizetési meghagyás alapján pedig végrehajtás kérhető.

 

Ha később eszünkbe jut, hogy nem is tartoztunk, akkor elképzelhető, hogy nincs minden veszve, mert a jogerős fizetési meghagyással szemben perújítást lehet kezdeményezni, mely ugyanazon bíróság előtt zajlik, mely az ellentmondás esetén járt volna el.

 

Ellentmondás

 

A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. Ez alapján a kötelezett megakadályozza a jogerőre emelkedést, valamint a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át.

 

Az ellentmondás iránti kérelmet a fizetési meghagyáshoz hasonlóan elő lehet terjeszteni szóban és írásban is, valamint elektronikus úton. A jogi képviselettel rendelkező személy, valamint a jogi személyek kizárólag elektronikus formában nyújthatják be kérelmüket.

 

Részleges ellentmondást is elő lehet terjeszteni, ebben az esetben csak azok a részek válnak jogerőssé, melyeket a kötelezett nem vitat.

 

Az ellentmondásra nyitva álló határidő – 15 nap – fennállása alatt részletfizetés iránti, valamit fizetésre halasztást is lehet kezdeményezni, melyek nem tekinthetők a fizetési meghagyás megtámadásának.

2 Responses to Mit írjunk a fizetési meghagyás iránti kérelembe?

  1. Parács P.P. szerint:

    Ez idáig érthető. Kérdés azonban, hogy a közjegyzőnek nem kötelessége megvizsgálni a fizetési meghagyásban megjelölt követelés valódiságát, az alátámasztó alapiratokat, elszámolásokat stb. Elég lenne egy “egyszerű” állítás, hogy tartoznak nekem és csupán ennek alapján el tudok indítani egy kavalkádot “lesz-ami lesz” alapon. Egy “sima” keresetben is ki kell fejteni az indokolást annak részletes bizonyítékaival illetve állításaim iratszerű vagy egyéb bizonyítási eszközökkel való alátámasztásával.

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Tisztelt Kérdező! A közjegyzőnek nem kötelezettsége megvizsgálni, ugyanis semmilyen iratot nem kell kötelezően benyújtani a közjegyzőhöz, tehát valójában nem is tudja vizsgálni. Abban az esetben, ha a másik fél ellentmondással él, akkor már ki kell fejteni, hogy mi a követelés alapja.
      tisztelettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás