Sok vevő felteszik a kérdést adás-vételi szerződés megkötésekor, hogy foglalót adjon vagy előleget?
Csaknem össze sem lehet hasonlítani a két jogi fogalmat, illetve annyiban hasonlítanak, hogy mindegyik a vételár része.
Az átadott pénzösszeg csak abban az esetben válik foglalóvá, ha azt a felek, tehát az eladó és a vevő kifejezetten kikötik.
Míg a foglaló szerződést biztosító mellékkötelezettség, addig az előleg nem biztosít semmit, csupán a vételár része, ahogy említettem. Mögöttes tartalma nincs.
A foglalóról megegyezni a szerződéskötéskor szükséges, a szerződéskötést követően már nem lehet foglalónak minősíteni az átadott pénzösszeget még közös megegyezéssel sem. a bírói gyakorlat is egységes ebben. Annak viszont nincs akadálya, hogy a szerződéskötés előtt átadott pénzösszeget minősítsék a felek foglalónak.
Foglalót már az előszerződéskor is kiköthetünk, fontos, hogy az átadott pénzösszeg ebbéli minősége kétségtelenül kitűnjön, ennek hiányában az átadott pénzösszeg csak előleg. Szinte minden esetben a vételár bizonyos százalékát (általában 10-20 %-ot) foglalónak minősítenek a felek.
A foglalót tipikusan az eladó kapja, de lehetőség van arra is, hogy a foglalót a felek ügyvédi letétbe helyezzék.
A foglalót fizetheti a vevő készpénzben a szerződés aláírásakor, vagy teljesítheti banki átutalással is. Az utalt összeg akkor is foglalónak minősül, ha a szerződéskötés napján nem kerül jóváírásra az eladó bankszámláján, de a vevő a szerződéskötés napján átutalta. Ha azonban csak később kerül átutalásra, akkor nem minősül foglalónak az összeg. Ebben is egységes a bírói gyakorlat.
A foglaló járulékos jellegű biztosíték, ha az alapügylet érvénytelen, akkor vissza kell adni.
Ha a szerződést a felek teljesítik, akkor foglalóra nincs többé szükség, azt a vételárba be kell számítani.
Ha a szerződést nem teljesítik, a foglaló sorsa attól függ, hogy ez kinek felróható.
A foglaló visszajár, ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amiért mindkét fél felelős, vagy egyik sem. Mikor nem felelős egyik fél sem? Például akkor, amikor az árvíz miatt a házikó összedől.
Mikor a szerződés olyan okból szűnik meg, amiért az eladó felelős, akkor a kapott foglaló kétszeresét köteles visszatéríteni.
Mikor a vevő miatt szűnik meg a szerződés, akkor a vevő az adott foglalót elveszíti.
A foglaló tehát úgymond rákényszeríti a feleket, hogy a szerződésben rögzített megállapodásukat betartsák.
Ha bármely kérdés van a foglalóval kapcsolatban, vagy lakást vásárol és ügyvédet keres, aki megszerkesztia szerződést, állok rendelkezésre, hívjon bizalommal.
dr. Fülöp Edina
ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász
06303631727
Teljesen egyértemű. De mi történik, ha gyakorlat/körültekintés hiánya miatt az eladó és ing.közvetítő, majd az ügyvédről is kiderül hogy közös ismerősök majd nem a vevő érdekét képviseli az ügyletben. Pongyola fogalmazással készíti az iratot és nem akarja úgy készíteni banki kérést sem ahogy azt az irat alaki és tartalmi kotelme szól? Továbbá az ingatlan többszöri megtekintése, a szerződéskötés után egyre több mínőségi dolog derül ki aminek hátránya néhány újabb milliós költséget jelent. Lehet-e ilyenkor a csúsztatások, nem megfelelő hirdetés, majd az egyéb negatív feltárást anyagilag realizálni? E miatt szerz.módosítani?
Kedves Ilona, az ügyvéd mindkét fél érdekeit köteles képviselni. Szerződésmódosításra természetesen van mód, ha közösen úgy gondolják. Üdvözlettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd