Hogyan alapítsunk alapítványt? Alapítvány létrehozása

Az alapítvány bemutatása (fogalma, tevékenysége, vagyona, fajtái)

„Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.”

(Az alapítvány fogalmát a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:378. §-a határozza meg.)

Tehát alapítvány tartós cél (mely lehet közérdekű, valamint magán is) folyamatos megvalósítására hozható létre. Az alapítvány alapító okirattal jön létre. Az indokolás alapján az alapító az alapító okiratban meghatározza

– az alapítvány célját,

– szervezetét és

– a cél megvalósításához vagyont rendel.

A nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont az alapítványra kell ruháznia a 3:382. § (2) bekezdése értelmében, valamint a teljes vagyon átruházásának pedig a nyilvántartásba vételtől számított 1 éven belül kell megtörténnie. Ennek elmaradása esetén a kuratórium (az alapítvány ügyvezető szerve) felszólítja az alapítót a teljesítésre, akit – akkor, ha továbbra sem teljesít – az alapítói jogok gyakorlása alól felfüggesztenek. A vagyont a társaság céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni, valamint a juttatott vagyont sem visszakövetelni, sem pedig elvonni nem lehet.

 

A Ptk. 3:379. § meghatározás bizonyos tevékenységi korlátozásokat.

  1. Az alapítvány csak a céljának megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végezhet, de gazdasági tevékenység folytatására létrehozni nem lehet.
  1. Nem lehet létrehozni az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében sem. Van azonban kivétel: Csak akkor lehet az alapító/hozzátartozója az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapító/hozzátartozója tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozója ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása a célja (3:386. §).
  1. Mindezeken túl alapítvány nem létesíthet alapítványt.
  1. Alapítvány nem csatlakozhat alapítványhoz, és más jogalanynak nem lehet korlátlan felelősségű tagja, pl. nem lehet betéti társaság beltagja.

Zárt vagy nyílt alapítvány?

Megkülönböztetünk zárt, valamint nyílt alapítványt attól függően, hogy ahhoz lehet-e csatlakozni, vagy pedig nem. A csatlakozás feltételeit az alapító határozza meg az alapítói okiratban, mely, ha nem tér ki a csatlakozás lehetőségére, akkor az alapítványt zártnak kell tekinteni.

 

Alapítás

  • Alapító okirattal történő létesítés

Az alapítványt egy vagy több személy – ez esetben az alapítói jogok együttes gyakorlásával – együttesen hozhatja létre. Az alapításra vonatkozó jognyilatkozat a nyilvántartásba történő bejegyzés jogerőre emelkedéséig vonható vissza.

 

Az alapító okirat tartalmi elemeit a Ptk. 3:391. § határozza meg. Az (1) bekezdésben találjuk a kötelező elemeket, míg a (2) bekezdés tartalmazza a lehetséges tartalmi elemeket.

Kötelező tartalmi elemek:

  • – alapítvány neve
  • – székhelye
  • – célja
  • – alapító neve, lakcíme
  • – vagyoni hozzájárulás mértéke
  • – vezető tisztségviselő (a kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői)
  • – határozott időtartamra vagy határozatlanra hozzák létre, előbbi esetén a pontos időtartamot
  • – az alapítvány vagyonának a kezelésének szabályait, a vagyon felhasználásának módját
  • – kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, a tagság határozott időtartamú, akkor pontosan a tartamot, vagy azt, hogy határozatlan
  • – kuratórium tagjának a díjazása

Nem kötelező, de lehetséges tartalmi elemek:

  • – az alapító a jogait az alapítványi szerv hatáskörébe utalhatja, ennek a szabályai
  • – az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségét, a csatlakozók jogait tartalmazó szabályok
  • – gazdasági tevékenység folytatását és annak szabályait
  • – alapítványi szervek hatáskörét és az eljárási szabályait
  • – az alapítók gyűlésének létesítéséről és e gyűlés működési szabályairól
  • – a Ptk.-ban nem nevesített alapítványi szervek létesítéséről, eljárási szabályainak meghatározásáról, tagjainak kinevezéséről, visszahívásáról és javadalmazásáról
  • – az alapítvány képviseletének szabályait,, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat
  • – az alapítvány kedvezményezettjeinek körét, illetve azok jogait, az őket megillető szolgáltatásokat
  • – az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapítvány fennmaradó vagyona jogosultjának megnevezését

 

Az alapítványt tehát alapító okirattal lehet létrehozni, valamint végintézkedés keretében írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is, amikor pedig követelmény, hogy az alapító okirat elemeit tartalmazza a végintézkedés.

 

  • Végintézkedéssel történő létesítés lehetőségei:

 

  • a.) végrendeletben
  • b.) öröklési szerződésben
  • c.) meghagyásban

Végintézkedéssel tehát végrendeletben vagy pedig öröklési szerződésben lehet alapítványt létesíteni úgy, azoknak tartalmazniuk kell az alapító okirat kötelező elemeit.

Szükség van ezen esetekben is nyilvántartásba vételre, amire az alapító halála után kerül sor, úgy, hogy az alapítvány az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. Az alapító ekkor nem tud eljárni értelemszerűen a nyilvántartásba vétel iránt, így a Ptk. 3:338. § (2) bekezdése előírja, hogy egy kuratóriumi tagnak kell intézkednie. Ennek elmaradása esetén, a törvény alapján a nyilvántartó bíróság kijelöl egy ügygondnokot, aki intézkedni fog. A nyilvántartásba vétel érdekében eljáró tag kötelezettsége még, hogy a vagyon érdekében eljárjon úgy, hogy a megóvása érdekében szükség esetén intézkedéseket tegyen (3:338. § (3) bekezdés).

            Az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti az alapítvány létrehozását, ami azt jelenti, hogy megjelöl egy személyt, aki majd követelheti az alapítvány létrehozását, valamint a meghagyásban határoz az alapítvány céljáról és vagyonáról. A 3:389. § szerint akkor, ha ezen személy – aki az alapítvány létrehozását követelheti – felszólítása ellenére sem tesz eleget az alapítvány létrehozásának a kötelezett, akkor a bíróságtól követelheti az alapítást. A bíróság ítélettel pótolja az alapító okiratot, valamint kötelezi a kötelezetett az alapítványi vagyon szolgáltatására. Ennek következtében az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a nyilvántartásba vételt a bírósági határozat alapján tudja kérni.

Abban az esetben, ha a végintézkedéssel még sem létesítenek alapítvány, akkor közérdekű célú alapítvány esetében az alapítványnak szánt vagyont a cél megvalósítása érdekében kell kezelni, míg magáncélú alapítvány esetén a hagyaték részét fogja képezni a vagyon, így az az örökösöket illeti majd meg.

 

Mennyibe kerül az alapítás?

Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, vagyis az Itv. 57. §-a alapján az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárás illetékmentes.

 

„57. § (1) Illetékmentes a polgári ügyekben: 

e) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az európai területi társulás, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás.”

Abban az esetben, ha az alapítvány létrehozásához segítségre lenne szüksége, állok rendelkezésre:

dr. Fülöp Edina

ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász

2 Responses to Hogyan alapítsunk alapítványt? Alapítvány létrehozása

  1. Ábrahám Irén szerint:

    T. Fülöp Edina !Van-e valamilyen módja annak,hogy az örököseim még a köteles részt se örököljék utánam.Kitagadni/ úgy gondolom/ nem tudom őket,mert nem bűnözők,nem törtek az életemre,de egyéb aljasságokat elkövettek ellenem.
    Üdvözlettel Ábrahám Irén

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Tisztelt Ábrahám Irén! Személyesen állok rendelkezésére, és minden lehetőséget át tudunk beszélni. Mindenre van megoldás jeligével…:-) tisztelettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás