Hogyan írjunk végrendeletet?

 

Sokan gondolkodnak azon, hogy a vagyonukat nem arra a személyre hagyják, aki arra a törvény erejénél fogva jogosult lenne, hanem más döntést hoznak. A döntés azonban kevés, ahhoz, hogy ennek érvényt is szerezzenek, végintézkedniük kell.

 

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7: 10. §-a alapján Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet”. Ahhoz, hogy egy okiratról azt mondhassuk, hogy végrendelet, szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék, ugyanis végrendelkezni személyesen lehet.

 

Először is el kell határolnunk a végrendelet fajtáit, ugyanis megkülönböztethetünk közvégrendeletet, írásbeli magánvégrendeletet, valamint szóbeli végrendeletet is, mely utóbbinak azonban csak kivételesen, a Ptk. szerint meghatározott esetekben van helye. Közvégrendelet tételére pedig a közjegyző előtt van lehetőségünk akkor, ha a közjegyző nekünk vagy pedig házastársunknak/élettársunknak sem hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. Vannak speciális személyi körök, akik érvényesen csak közvégrendeleti formában végrendelkezhetnek, így a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a vak, írástudatlan vagy olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban levő személy.

 

Írásbeli magánvégrendelet

Aminek jelentősége van jelen esetben számunkra, az az írásbeli magánvégrendelet, feltételezvén, hogy cselekvőképes és nagykorú személyek vagyunk. A Ptk. 7:15. §-a értelmében érvényesen írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet tenni, melyet a végrendelkező ért, valamint a saját kezűleg írt végrendelet esetében feltétel, hogy olyan nyelven írni is tudjon, míg a más által írt végrendelet esetében pedig feltétel, hogy olyan nyelven olvasni tudjon.

 

Mindezek alapján elkülöníthető a saját kezűleg írt és aláírt, illetve a más által írt írásbeli magánvégrendelet.

 

Saját kezűleg írt és aláírt írásbeli magánvégrendelet

A saját kezűleg írt végrendelet akkor érvényes, ha azt a végrendelkező saját kezűleg írja az elejétől a végéig, valamint azt alá is írja. Abban az esetben, ha a végrendelkező géppel írja a végrendeletet saját kezével, majd azt írja alá, nem lesz érvényes, ugyanis a törvény 7:16. § (2) bekezdés szerint „A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik”.

 

Más által írt írásbeli magánvégrendelet

Akkor, ha más írja a végrendeletet – valamint akkor is, ha a végrendelkező írja, azonban nem kézjeggyel, hanem géppel -, érvényes abban az esetben lesz, ha a végrendelkező azt 2 tanú együttes jelenlétében írja alá. Akkor, ha a tanúk közreműködése előtt már aláírta a végrendeletet a végrendelkező, akkor elegendő, ha az együttes jelenlétükben az aláírását magáénak ismerje el. Minden esetben, amikor tanúk működnek közre, szükséges, hogy ők maguk is aláírják a végrendeletet azzal, hogy feltüntetik tanúi minőségüket.

 

Mindkettő írásbeli magánvégrendeleti forma létrejön érvényesen akkor is, ha azt a végrendelkező aláírja, valamint személyesen a közjegyzőnél letétbe helyezi – akár zárt, akár nyílt irati formában -.

 

Az érvényes írásbeli magánvégrendelet – függetlenül, hogy azt ki írta – létrejöttéhez szükséges, hogy kitűnjön belőle, hogy mikor készült. A 7: 17. § (2) bekezdése előírja, hogy „A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el”. A más által írt több lapból álló végrendeletnél pedig egy további feltétel a folyamatos sorszámozáson túl, hogy minden lapot alá kell írnia a végrendelkezőnek, valamint a két tanúnak is.

 

A 7:16. § (3) bekezdés úgy határoz, hogy a „Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen”.

 

Hogyan válasszunk tanút az érvényes végrendelet megalkotásához?

A Ptk. 7: 18. §-ának (1), (4) bekezdései határozzák meg, hogy milyen személy nem lehet írásbeli magánvégrendelet tanúja.

Nem lehet az, aki nem tud írni, 18 év alatti, valamint 18 év feletti, de cselekvőképtelen személy. Olyan személy sem lehet, aki a végrendelkező személyazonosságát nem tudja igazolni.

7:18. § [Írásbeli magánvégrendelet tanúja]

(1) Írásbeli magánvégrendelet tanúja nem lehet olyan személy, aki

  1. a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
  2. b) kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését;
  3. c) írástudatlan.

 

(4) Jogi személynek rendelt juttatás esetén nem lehet tanú a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, képviselője, felügyelőbizottsági tagja és munkavállalója. Ilyen személy közreműködése a végrendelet megalkotásában a jogi személynek rendelt juttatást érvénytelenné teszi.

 

 

 

Nem szükséges, hogy a tanú ismerje a végrendelet tartalmát, sőt azt sem szükséges tudnia, hogy az okirat, melynél tanúskodik végrendelet, ugyanis neki csak azt kell tanúsítani aláírásával, hogy azt a végrendelkező írja alá személyesen, vagy személyesen elismeri az aláírást magáénak.

 

A végrendelkező a tanúja számára juttatást rendel a végrendeletben, az csak akkor érvényes, ha azt a végrendelkező saját kezűleg írta és aláírta, vagy pedig akkor is, ha a végrendelet megalkotásában részt vett az érintett tanún kívül még 2 tanú. Ezektől eltérő esetben a végrendeleti rendelkezés érvénytelen lesz.

 

 

 

Írhatok mással közösen is végrendeletet?

 

A 7:23. § (1) bekezdése alapján „Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen”.

 

A házastársak a szabály alól az egyedüli kivételek, akik végrendelkezése a (2) bekezdésben foglalt szabályok fennállása esetén érvényes lehet. A feltételek valamelyikének fennállása esetén is feltétel, hogy az életközösség fennállása alatt kell elkészíteni a végrendeletet, ugyanis ellenkező esetében mindenképp érvénytelen lesz.

(2) Házastársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete érvényes, ha

  1. a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejétől végig maga írja és aláírja, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban sajátkezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magában foglalja, és nyilatkozatát aláírja;
  2. b) más által írt végrendelet esetén a végrendelkezők egymás és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja; vagy
  3. c) a házastársak közvégrendeletet tettek.

 

A több lapból álló közös végrendelet szabályai nagyon hasonlóak az általános szabályokkal.

Mindet lapot külön sorszámozással kell ellátni. Ha a végrendeletet az egyik végrendelkező írja a saját kezével az elejétől a végéig, valamint aláírja, akkor érvényes lesz azzal, hogy a másik félnek is alá kell írnia minden lapot. A más által írt több lapból álló közös végrendelet minden lapját – a folyamatos sorszámozáson túl – pedig el kell látni a végrendelkezők aláírásával, valamint a két tanú aláírásával is.

 

 

Milyen kivételes esetekben van helye szóbeli végrendeletnek?

 

Szóbeli végrendelet megtételére csak akkor van lehetőség, ha olyan rendkívüli, életét fenyegető helyzetben van az örökhagyó, amikor írásbeli végrendelet tételére nincsen lehetősége.

 

Egy ilyen helyzetben is szükséges a szóbeli végrendelet érvényességéhez az, hogy az két tanú együttes jelenlétében hangozzon el, valamint, hogy a két tanú értse a végrendelkező nyelvét. Meg kell felelniük emellett a tanúknak az írásbeli végrendeletnél ismertetett szabályoknak azzal az eltéréssel, hogy az írni tudásuk nem feltétele az érvényességnek. A 7:10.§ szabálya szerint a végrendelkezőnek elejétől a végéig elő kell adnia a végrendeletét azzal a kijelentéssel, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.

 

Legjobb tehát nem az utolsó percre hagyni a végrendelet megtételét.

Ha úgy érzi, hogy a végrendelet elkészítéséhet ügyvédre van szüksége, akkor állok rendelkezésre:

dr. Fülöp Edina

ügyvéd

06303631727

drfulopedina@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás