Életjáradék? Mi az életjáradéki szerződés?

Sok fiatal körében felmerül, hogy a lakáshoz jutás egyik útja az „eltartási szerződés” – ahogy ők nevezik. Sokan azonban nem is tudják, hogy pontosan a tartás és az életjáradéki szerződés mit tartalmaz és mivel jár.

A tartási szerződésről, az eltartó kötelezettségéről itt olvashat:

http://drfulopedina.hu/ugyved-budapest/mi-a-dolgunk-ha-tartasi-kotelezettsegunk-van

Ebben a cikkben pedig az életjáradéki szerződésről lesz szó. Azt sokan tudják, hogy fizetni kell, de mennyit és mikor? És mit kaphatnak cserébe?

Az életjáradéki szerződés fogalma

Ha van egy idős rokonunk, akinek a megélhetéséhez pénzt biztosítunk, akkor miért ne köthetnénk vele életjáradéki szerződést  a lakásáért cserébe?

„6:497. § [Életjáradéki szerződés]

(1) Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.

Mindezek alapján a szerződésben a két fél ebben az esetben a járadékadásra kötelezett (kötelezett), valamint a járadékszolgáltatásra jogosult (jogosult). Az életjáradéki szerződés a járadékszolgáltatásra jogosult életfenntartását, megélhetését szolgálja.

  1. Mi a járadékadásra kötelezett kötelezettsége?

A járadékadásra kötelezett a jogosult javára, egészen a jogosult haláláig meghatározott pénzösszeget, vagy pedig más helyettesíthető dolgot időszakonként visszatérően szolgáltat minden hónapban előre.

  1. Mi a járadékszolgáltatásra jogosult kötelezettsége?

Ellenszolgáltatás nyújtása a járadékszolgáltatásra jogosultnak a járadékszolgáltatás fejében.

Felmerülő kérdések:

  1. Lehet-e kérni a bíróságot, hogy ne előre kelljen teljesíteni az életjáradékot?
  • A bíróságnak a szerződésmódosítás körében nincs lehetősége, hogy az életjáradék gyakoriságát, vagy módját megváltoztassa

2. A járadék összegét, mértékét módosíthatja-e a bíróság?

Igen, erre van lehetőség. Ekkor a bíróság az eltartott életkörülményeiben történő változást vizsgálja.

3. Ha a kötelezett vagyoni helyzete romlik, jelentheti-e az automatikus fizetési leszállítást?

  • nem, a bíróság az összes körülmény figyelembevételével határoz erről, tehát ez a tény nem alapozza meg rögtön a leszállítás

4. A pénzen kívül mi lehet a szolgáltatás tárgya?

  • lehet értékpapír is, bányahozam, termény, stb.

Ha életjáradéki szerződés megkötésén gondolkodik, forduljon hozzám bizalommal.

dr. Fülöp Edina

06303631727

fulop@drfulopedina.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás