Mennyi adót kell fizetni lakásbérbeadás után?

Sokan vannak abban a helyzetben, hogy lakást adnak ki, szeretnék a jövedelmüket kiegészíteni egy kis bevétellel.

Aki ingatlant ad bérbe, az bevételhez jut, ha pedig bevételhez jut, akkor adót kell fizetnie. Mégpedig személyi jövedelemadót.

 

De mi a bevétel?

A törvényi rendelkezés alapján a bérbeadó bevétele minden olyan bevétel, amit a bérbeadási tevékenységével összefüggésben keletkezik, azaz a teljes bérleti díj.  Ehhez jön még a bérbeadással összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg is. Fontos, hogy korábban a rezsi  címén átvett összeg is bevételnek minősült, de ma már nem minősül annak.

Viszont vannak kivételek:

  • a közös költséget a bérlő fizeti, akkor ennek a díja bevételnek minősül
  • ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a rezsit, akkor az egész összeg bevételnek minősül.
  • ha átalánydíj alapján fizeti a bérlő a rezsit, akkor is bevételnek minősül.

Megoldás lehet a mérőórák átírása a bérlő nevére, és akkor ez a pont kivédhető. Ettől sajnos sokan ódzkodnak, pedig jó megoldás és a befizetés így is ellenőrizhető.

Van költség? Tételes költségelszámolás vagy átalány költség?

A bérbeadóknak költségük is van, tehát nem kell megijedni, nem a kapott összeg lesz az adó alapja.

A jövedelem megállapításához a bevételből le kell vonni az elszámolható költségeket, maximálisan a bevétel erejéig. Ilyen költségek a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadások, korlátozott mértékű átalányban az értékcsökkenés (a hosszú élettartamú szerkezetes épületek esetén az értékcsökkenés leírásának a kulcsa: 2%; ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például esetenként szállás célú hasznosítás esetén, az értékcsökkenési leírás összegéből vagy a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt), vagy a bérbeadott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét, ha pedig az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni). Mindezek mellett, le lehet vonni a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg, vagyis a bérleti díjat abban az esetben, ha üres a lakás. Jellemzően előforduló költségek az Szja. törvény 3. melléklete alapján: „a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex használati díja”.

  1. Tételes költségelszámolás esetén:

Hátránya:

  • gyűjteni kell a számlákat
  • macerás az értékcsökkenés számolása

Előnye:

  • értékcsökkenés elszámolható

Mekkora összeg, ami értékcsökkenésként elszámolható?

Általában az ingatlan értékének 2 %-a. Az érték a beszerzési ár és nem a piaci ár. Lehet növelni az értéket értéknövelő beruházási számlákkal.

  1. Átalány költség esetén:

A fenti tételes költségelszámolás helyett az adózó választhatja a nem tételes költségelszámolást is. Ez azt jelenti, hogy a bevétel 10%-a elismert költségnek minősül úgy, hogy semmilyen igazolásra vagy számlára nincsen szükség. Ennek következtében a bevétel fennmaradó 90%-a után kell adóznunk, ez minősül a jövedelemnek.

Előnye:

  • számlákkal nem kell foglalkozni

Hátránya:

  • értékcsökkenés nem elszámolható

De:

Értékcsökkenés mikor nem számolható el?

Értékcsökkenés nem számolható el:

  • ingyenesen jutottunk az ingatlanhoz, amit kiadunk
  • haszonélvezőként adjuk ki az ingatlant

Vigyázni kell arra is, hogy az értékcsökkenésnél arányosítani kell, ha

  • nem egész évben van kiadva az ingatlan
  • nem az egész ingatlan van kiadva, hanem pl. csak 1 szoba

Egyszerűen: bevétel-költség

A jövedelem, ami a személyi jövedelemadó alapjául szolgál, tehát a bevétel költségekkel csökkentett része, mely az összevont adóalap része. Az adó mértéke az adóalap 15%-a, azonban az adóalapot csökkentheti a családi kedvezmény, valamint az első házasok kedvezménye.

Egészségügyi hozzájárulás

A törvény hatályon kívül helyezve, tehát egészségügyi hozzájárulást fizetni nem kell.

Akkor hogy néz ki a jövedelem?

  1. Tételes költségelszámolás esetén:

 

Nézzük egy évre:

Bérleti díj: 1.200.000,- Ft

Értékcsökkenés: 360.000,- Ft

Költség: 250.000,- Ft

Jövedelem: 590.000,- Ft

Adó: 88500,- Ft

 

  1. Átalány költség esetén:

Bérleti díj: 1.200.000,- Ft

Jövedelem: 0,9*1.200.000,- = 1.080.000,- Ft

adó: 162.000,- Ft   

Családi adókedvezménnyel nem számoltam.

Javaslom mindenkinek, hogy könyvelő, adótanácsadó véleményét kérje ki a helyes döntés meghozatala céljából.

Jelen tájékoztatás nem minősül tanácsadásnak, csupán a jogszabályok ismertetése a célja.

Ha ön is lakást szeretne bérbeadni, állok rendelkezésre a szerződés elkészítésében.

Tisztelettel:

Fülöp Edina

fulop@drfulopedina.hu

Forrás:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: „Szja.”) 16. § (1) bekezdése

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás