Mikor és mennyi adót kell fizetni lakáseladáskor?

Sok esetben a lakástulajdonosok nincsenek tisztában azzal, hogy a lakás eladásakor – abban az esetben, ha jövedelmük keletkezik- akkor adót kell fizetniük.

Az adófizetési kötelezettség függ:

  • a bevételtől: az eladó magasabb áron adja el a lakást, mint ahogy vette vagy ahogy a közjegyzői hagyatéki eljárásban a lakás értékét megjelölték és
  • a lakás megszerzésének időpontjától: a lakás megszerzésére 5 éven belül került-e sor.

Fontos! Az 5 éves határidő a lakásra vonatkozik, egyéb ingatlanra 15 év!

Mennyi a mértéke a személyi jövedelemadónak?

 

Tehát, ha az eladó 5 éven belül adja el a lakását és drágábban adja el, mint ahogy vette, akkor az adó alapja az eladáskori érték és a megszerzéskori érték különbözetének a 15 %-a.

A törvény kimondja, hogy „az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint

  1. a) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel), *
  2. b) lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog

átruházása esetén a jövedelem a számított összeg

  1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
  2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
  3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
  4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
  5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.”

 

Tehát, ha a szerzés éve 2017, vagy 2016, akkor az eladási érték és a szerzéskori érték különbözete az adó alapja.

Ha a szerzés éve 2015, akkor a különbözet 90 %-a az adó alapja.

Ha a szerzés éve 2014, akkor a különbözet 60 %-a az adó alapja.

Ha a szerzés éve 2013, akkor a különbözet 30 %-a az adó alapja.

Ha a szerzés éve 2012, vagy annál korábbi időpont, akkor pozitív különbözet, tehát kövedelem esetén sem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Fontos, hogy adó akkor is keletkezik, ha az ingatlan eladása után a jövedelmet is, tehát akár az egész összeget másik lakás vásárlására fordítjuk.

 

Mi a szerzés és az átruházás éve?

A szerzés, illetve az átruházás événél az az időpont az irányadó, amikor az adás-vételi szerződést a földhivatalhoz benyújtják, tehát itt lehet esetlegesen eltérés a szerződés megkötése és a benyújtás időpontja között. Öröklés esetén a szerzés éve, amikor az örökhagyó meghal.

Hogyan csökkenthetjük a fenti adóalapot?

 

A bevételből le kell vonni az igazolt költségeket, melyek az alábbiak lehetnek:

– a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat- ide tartozik tehát az adás-vételben szereplő ár, vagy ha ajándék útján szerzi valaki, akkor az az összeg, amit a szerződésben meghatároztak, vagy amelyet az adóhatóság figyelembe vett, ha örökölte valaki az ingatlant, akkor az az érték, amelyet a hagyatéki leltárban meghatároztak, a kiadások tekintetében: az ügyvédi munkadíj, a közjegyzői munkadíj, esetlegesen szakértői díj, amelyben a szakértő az értéket meghatározta

– az értéknövelő beruházásokat: az ingatlan piaci árának növelése céljából eszközölt ráfordítások, valamint az állagmegóvás érdekében fizetett ráfordítások

– az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ide értve az állam felé fizetett kötelezettségeket (pl. illetéket, vagy az ingatlanközvetítő költségét, hirdetési díjat

 

Ha egy lakásnak több tulajdonosa van, akkor minden tulajdonos a saját részének arányában fizeti meg az esetleges személyi jövedelemadót.

 

A Nav oldalán van egy kalkulátor is, ami alapján tájékoztató jellegű információt kaphatunk a fizetendő személyi jövedelemadó mértékéről:

http://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/ing_kalk

A lakás eladásához ügyvédre van szükség, eladóként is forduljon ügyvédhez, hogy megfelelő szerződést írjon alá!

Várom hívását,

dr. Fülöp Edina

ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász

06303631727

edina_fulop@avocat.hu, drfulopedina@gmail.com

horizontal_web

2 Responses to Mikor és mennyi adót kell fizetni lakáseladáskor?

  1. Baráth Zsuzsanna szerint:

    Tisztelt Ügyvédnő!
    Mely ktsg-ek tartoznak ill. nem számolhatóak el ebben a körben?
    az értéknövelő beruházásokat: az ingatlan piaci árának növelése céljából eszközölt ráfordítások, valamint az állagmegóvás érdekében fizetett ráfordítások
    Pld. a festés, mázolás beleszámít? Szigetelés, nyílászárók cseréje, burkolatok cseréje, stb.
    Előre is köszönöm a válaszát.
    Baráth Zsuzsanna

    • dr. Fülöp Edina szerint:

      Tisztelt Hölgyem, az Ön által felsoroltak mind értéknövelő beruházásoknak minősülnek és adóalap csökkentő tényezők. Tisztelettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás