Sokan arra törekednek, hogy a  megalapított alapítvány közhasznú legyen. Sajnos még nagyon sokan hiszik azt, hogy rögtön közhasznú alapítvány alapítható. Egyszer kaptam egy kritikát, hogy nem mondtam el a közhasznúság feltételeit. Azóta igyekszem már az alapításkor elmondani, hogyan lehet egy alapítvány elméletben közhasznú.

Ha Ön alapítvány alapítása előtt áll, akkor a hasznos információkat itt találja:

https://drfulopedina.hu/blog-cegugyekrol/alapitvany-alapitasa

Ebben a cikkben a közhasznúság feltételeit ismertetem.

A 2011. évi CLXXV. törvény szól az egyesülés jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. A törvény a 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerinti alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki, tehát ebből a törvényből tudhatjuk meg, hogy a már ismertetett alapítvány, illetve egyesület mikor lehet közhasznú.

A törvény értelmező rendelkezései között megtaláljuk a közhasznú tevékenység fogalmát. Mit jelent a közhasznú tevékenység?

minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez;

A törvény VII. fejezete szól a közhasznú jogállásról.

A közhasznúság feltételei:

Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:

a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy

b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.

Az értelmező rendelkezések alapján civil szervezet:

  1. a civil társaság,
  2. a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével -,
  3. a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével – az alapítvány;

Mindezek alapján tehát elmondható, hogy – bizonyos kivételekkel – az egyesület és az alapítvány közhasznú szervezetté minősíthető, ha Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet folytató szervezet, amely

  • a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá

Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában:

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.

  • amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.

Megfelelő társadalmi támogatottság a 32. § (5) bekezdése szerint akkor mutatható ki, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

A 32. § (3) alapján „A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek”.

A feltételek fennállását a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv vizsgálja a beszámolók adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával. Abban az esetben, ha valamelyik feltételnek nem felel meg a szervezet, akkor a bíróság megszünteti a szervezet közhasznú jogállását, valamint a nyilvántartásból is törli az arra vonatkozó adatokat.

Első lépés az alapítvány alapítása, tehát elsősorban ezt vállalom, de ezt a blogbejegyzést azért írtam, hogy tájékoztassam kedves ügyfeleim.

Forduljanak hozzám bizalommal alapítvány alapítása kapcsán:

dr. Fülöp Edina