Lakáskiürítés? Nem hagyja el a bérlő a lakást? A határozott bérleti szerződés lejárta utáni kiürítési lehetőség

Mikor a bérleti jogviszony megszűnik a bérleti szerződésben meghatározott időtartam véget értével, mindig izgalomra ad okot, hogy a bérlő elhagyja-e a lakást. Hogy jutunk újra be a lakásba? Indítsunk pert? Hívjuk a végrehajtót? Egyáltalán hogy zajlik ez a folyamat? Kevesen tudják, hogy ebben a szituációban a volt bérlő önkényes lakásfoglalónak minősül. Figyelem, van egy eljárás, amely megoldást nyújthat!

A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el. A nemperes eljárás azt jelenti, hogy a bírósági eljárással azonos hatályú, és jellemzően nincs személyes meghallgatás.

Hogy miért ezt válasszuk és nem a lakáskiürítési pert?

3 érv is van erre:

Az eljárás:

1. gyorsabb,
2. hatékonyabb,
3. kevesebb költséggel jár,

Hova kell benyújtani?

A kiürítés iránti kérelmet a területileg illetékes járásbírósághoz kell benyújtani.

Mi kell szerepeljen a kérelemben?

A kérelemben a törvényi előírás szerint meg kell jelölni:

„a) a kérelmező adatait és rövid úton történő értesítésének módját,

1. b) az ingatlan pontos címét,
2. c) az ingatlan tulajdonosának adatait,
3. d) a lakás elfoglalása előtt ki és milyen jogcímen (itt: bérleti jog) lakott a lakásban,
4. e) a lakásban tartózkodó személyek adatait, az ott tartózkodó személyek számát és azt, hogy van-e köztük kiskorú,
5. f) a kért intézkedést (a lakás kiürítését),
6. g) annak a helyiségnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmező a kötelezett ingóságainak – a kötelezett költségére és veszélyére történő – elhelyezéséről gondoskodik.”

 Mi a folyamata?

Ha a kérelem a megfelel a fentieknek, a bíróság a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül meghozza a végzést. A végzésben a bíróság a végrehajtót arra hívja fel, hogy a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, és az eljárás időpontjáról értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, kiskorú személy érintettsége esetén pedig az illetékes gyámhatóságot is. A bíróság a végzést haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek és a végrehajtónak.

Ezután a végrehajtó a helyszínen (rendőr vagy tanú jelenlétében) kézbesíti a bíróság végzését a lakásban tartózkodó nagykorú személynek, egyben felszólítja, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el. Ha a lakásban a helyszíni eljárás időpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a végrehajtó a bíróság végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet kifüggeszti a lakás ajtajára.

Ha a 2 nap elteltével sem hagyták el az ingatlant, a végrehajtó a rendőrség közreműködésével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja a lakás kiürítését.

Ha a második helyszíni eljárás alkalmával a lakásban nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó elszállíttatja a kérelmező által megjelölt raktárba, a lakásban tartózkodó kiskorú személyeket pedig átadja a gyámhatóság képviselőjének, aki intézkedik ideiglenes elhelyezésük iránt.

A fenti bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó a lakás ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet, és abban megjelöli az ingóságok átvételének helyét.

Két fontos tudnivaló:

1. Fontos kiemelni, hogy van helye a téli időszaki (november 15-től április 30-ig terjedő) halasztásnak akkor, ha a bérlet határozott időtartamú volt és nemperes eljárást kezdeményeztünk.
2. a 60 nap jogvesztő. Ez azt jelenti, hogy ha eltelt 60 nap a bérleti szerződés megszűnésétől, akkor már nem tudjuk ezt a nemperes, gyors eljárást megindítani.

 Változások a veszélyhelyzet miatt

Az 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idejére a fenti szabályokat módosítja.

A bírósági végrehajtások körében szünetel a végrehajtói kézbesítés. A veszélyhelyzet ideje alatt a helyszíni eljárások és hagyományos árverések sem tarthatók meg. Az ingatlanok kiürítése is szünetel. Meghatározott cselekményeket (pl. ingóság kiadása) sem lehet végrehajtani. Nem lehet eljárási cselekményt foganatosítani.

 A fenti intézkedések közös jellemzője, hogy a szünetbe a veszélyhelyzet teljes időtartama és az annak elmúlását követő 15 nap is beleszámít!

Ha valaki a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni kötelezettségének, az rendbírsággal (pénzbírsággal) nem sújtható. Emellett a végrehajtást a bíróság az adós kérelmére felfüggesztheti, ha a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben kerül nehéz élethelyzetbe, pl. elveszíti az állását.

Így – sajnálatos módon, járványügyi indokokból – a veszélyhelyzet elmúltával foganatosítható csak a lakás kiürítése.

Ha ön is ilyen eljáársban szeretné, ha a lakását a végrehajtó kiürítené és visszakapná, akkor forduljon hozzám bizalommal.

Üdvözlettel:

dr. Fülöp Edina

ügyvéd

Budapest, 2022.04.10.