I. Járulékok
A leginkább veszélyeztetett szektorok (turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművészet, rendezvényszervezés és sportszolgáltatás) tekintetében hozott rendelkezéseket a Kormány. A cikk írásának időpontja (03. 26.) után ezek az ágazatok tovább bővülhetnek.
Ezekben az ágazatokban a munkáltató mentesül a foglalkoztatott után fizetendő közterhek alól június végéig, szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget sem kell teljesíteni. Az egyedüli kivétel a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség. Ennek maximális havi mértéke 7710 forint.
A veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet főtevékenységként folytató kisvállalati adóalanynak e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május, és június havi kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál a személyi jellegű kifizetések összegét nem kell figyelembe vennie, tehát az nem lesz része a kisvállalati adóalapnak. Személyi jellegű kifizetés az a ráfordítás, amely járulékalapot képez az adóévben, illetve ide tartoznak a béren kívüli juttatások is.
A fent ismertetett kedvezmények a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet alapján a következő tevékenységeket tényleges főtevékenységként végzőkre terjednek ki:
- a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
- b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
- c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
- d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
- e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
- f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
- g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
- h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
- i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
- j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
- k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).
A rendelet szempontjából tényleges főtevékenység az, amelyből az adózónak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.
Jelenleg 26 kisadózó vállalkozástípus van, amely mentesített tevékenységet folytat. Ezek a vállalkozások 2020. március, április, május és június hónapra mentesülnek a kisadózó után a tételes adó megfizetése alól.
II. Bérek
A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése kimondja, hogy:
A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.
Ez azt jelenti, hogy a munkáltató és a munkavállaló akármilyen munkajogi kérdésben eltérhet a törvényi szabályozástól. Ebben benne van a munkaviszony minden része, így a bérezés is. Ez tehát egyeztetés tárgyává válhat munkáltató és dolgozó között.
A bérezés szempontjából nagyon fontos, hogy a munkavállaló hogyan és honnan tud dolgozni.
A munkáltató kötelezheti a munkavállalót, hogy otthonról dolgozzon. Otthoni munkavégzés alatt jár a munkabér a munkavállalónak.
Abban az esetben, ha a munkavállaló munkája otthonról nem végezhető el, szabadságra mehet, vagy szabadságra küldheti munkáltatója. A fizetett szabadságot a munkáltató adja ki, ezt járvány idején is megteheti. A munkajogi szabályok szerint a szabadság kiadását legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell a dolgozóval, de a kormányrendelet fent idézett része alapján ettől közös megegyezéssel eltérhetnek a felek. Így akár azonnal is kiadható a fizetett szabadság. Fizetés nélküli szabadságot a munkáltató nem rendelhet el egyoldalúan.
A munkahelyhez kötöttségén kívül is vannak olyan körülmények, melyek a bérezést érintik.
Sok helyen várható bevételcsökkenés a járvány miatt. A munkáltató erre reagálhat úgy, hogy csökkenti a munkaidő-beosztást, amivel elérheti, hogy kevesebb bért kelljen fizetnie munkavállalóinak.
Az úgynevezett különös méltánylást érdemlő esetben a munkavállalónak nem jár munkabér, ha nem végez munkát. Ilyen esetek azok, amikor a munkavállaló önhibáján kívül nem tud dolgozni. Az, hogy a járvány ténye, vagy az ebből fakadó egyéb kötelezettségek (pl. vigyázni kell a gyermekekre otthon) ilyennek tekinthető-e, mindig egyéni mérlegelést igényel, s erről a munkáltató dönt.
Ha a dolgozó beteg és az egészségügyi hatóságok járványügyi zárlat (karantén) alá helyezték, akkor a karantén első napjától táppénzre jogosult. Ha a munkáltató székhelyét vonták karantén alá, akkor a dolgozónak nem jár munkabér. Azonban ha az otthoni munkavégzés megoldható, úgy jár a bér.
