Adás-vételi szerződés aláírva, foglaló kifizetve, első vételárrészlet átutalva, második vételárrészlet átutalva, banki kölcsön elbírálva, átutalva, utolsó vételárrészlet átutalva, szerződés teljesítve és …birtokba adás….De jó!

Éppen fellélegezne a kedves vevő, hogy minden rendben. Éppen konstatálná, hogy minden bürokratikus dolgot átvészelt (az óraátírást majdcsak kibírja valahogy), amikor valami nem stimmel….

Amikor valami nem stimmel, akkor az ember lánya, vagyis a vevő, aki minden pénzét félretéve, kötött egy adás-vételi ügyletet, előveszi a szerződést… a szerződés pedig arra való, hogy az ember olvasgassa…

Valami ilyesmit olvas….

„Az Eladó szavatol az Ingatlan per-, teher- és igénymentességéért, továbbá azért, hogy azt adó és adók módjára behajtható tartozások nem terhelik. Az Eladó kijelenti és szavatol azért, hogy az Ingatlannak nincs általa ismert rejtett hibája.”

Mindennek ellenére nem lehet birtokba venni….??? Miért?

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Családjogi könyvében olyan szabályok olvashatók, amelyek esetén az Eladó jóhiszeműsége esetén és a teljes vételár kifizetése esetén sem biztos, hogy birtokba vehető az ingatlan. Ez az aprócska gond pedig a lakáshasználati kérdéssel függ össze. Nézzük a törvényt:

4:77. § [A közös lakással való rendelkezés korlátai] 

(1) A házastársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatáról az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a házastárs a házastársával együttesen vagy házastársa hozzájárulásával rendelkezhet. A hozzájárulást vélelmezni nem lehet.

(2) A házasság felbontása vagy a házassági életközösség megszűnése önmagában nem szünteti meg annak a házastársnak a használati jogát, aki a lakást a másik házastárs jogcíme folytán használja.

(3) A házastárs az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a kizárólagos jogcíme alapján használt lakással sem rendelkezhet házastársa hozzájárulása nélkül olyan módon, amely házastársának vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené.

Lefordítva egy példa:

Az Eladónak van egy lakása. Csak az övé. Éppen válik a házastársától, akivel már nem gazdálkodnak együtt és nincs is szexuális kapcsolat, vagyis az életközösség megszakadt. Ezen tény azonban kevés, mert amíg a lakáshasználati kérdést nem endezte a bíróság, addig a lakás használójaként birtokban is maradhat.

Szerintem érdemes beleíratni az alábbi mondatot:

„Az Eladó kijelenti és szavatol, hogy az Ingatlannal kapcsolatban harmadik személynek nem áll fenn semmilyen olyan, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, bejegyzés alatt álló, az ingatlan-nyilvántartáson kívüli, illetve más egyéb joga, amely a Vevő tulajdonszerzését, az Ingatlan hasznosítását, illetve használatát, vagy az Ingatlannal való egyéb rendelkezés jogát kizárja, vagy korlátozza, avagy a tulajdonjog bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba lehetetlenné teszi.”

Ezt a bejegyzést nem ijesztgetésnek szánom. Tulajdonképpen nagyon kevesen tudnak egyáltalán a lakáshasználati jogról is, nemhogy ezen ismertetett szabályról, de írásomat figyelemfelkeltőnek szánom, hiszen az élethelyzetekre íródnak a jogszabályok…

Lakás adás-vétellel, vagy birtoklással kapcsolatos kérdésekben kérem hívjon a 06-30-363-17-27-es telefonszámon, vagy kérjen segítséget tőlem e-mailben: drfulopedina@gmail.com címen.

Üdvözlettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd