Az elbirtoklás
Mi is az az elbirtoklás?
Nézzünk egy banális példát. Kölcsönkéri a szomszéd a létrámat. Elfelejti visszahozni, mert a szomszédok már csak ilyenek. 10 év múlva kiég a villanykörtém, keresem a létrát, amikor eszembe jut, hogy kölcsönadtam a szomszédnak. Persze a szomszéd már elköltözött és elvitte a létrám. 10 évig volt nála, azalatt el is birtokolta….vagyis a tulajdonjog már az övé.
Elbirtokolható tulajdoni hányad is. Van egy könyvem. Részben, mert közösen kaptuk karácsonyra. Elvitte a testvérem. Rég volt. 12 éve. Már az övé, mert nagyon megfeledkeztem róla.
Ingatlan esetén mi a helyzet?
Gondolhatnánk, hogy ilyen elő sem fordul. Pedig igen…Kiment a nagypapa egyik fia Amerikába, a másik itt maradt. Amelyik kiment nem tart igényt a ház felére sem, de nem intézte el a ház sorsát. A testvér folyamatosan lakja, karbantartja és egyébként is mindenkinek azt mondja, hogy az egész ház az övé…
Tehát 15 évi szakadatlan birtoklás kell a tulajdonszerzéshez.
Az elbirtoklás jogintézménye az idő múlásával teszi lehetővé egy dolog feletti tulajdon megszerzését. Az elbirtoklással a tulajdonos elveszíti tulajdonjogát, az elbirtokló oldalán pedig új tulajdonjog keletkezik.
A „sajátjaként szakadatlanul birtokolja” megfogalmazás arra utal, hogy a birtokos úgy birtokolja a dolgot, mintha az saját tulajdona lenne. Például egy ingatlan vonatkozásában rendszeresen lenyírja a füvet, ingóságnál például egy gépjármű esetében rendszeresen karbantartja azt.
A szakadatlanság megszakítás nélküli, folyamatos birtoklást jelent. Fontos megjegyezni, hogy az elbirtoklási idők soha nem adódhatnak össze. Tegyük fel, hogy valaki 10 éven át birtokolt egy telket, ahol a tulajdonos váratlanul karbantartási munkálatokat kezdeményez, felújítja annak kerítését, kutat ásat. Majd egy hét múlva elmegy, és többet nem jön vissza. Minden ilyen esetben újrakezdődik az elbirtoklási idő, tehát újra 15 évig kell szakadatlanul birtokolni a telket és nem számítható be az elmúlt 10 év, ha újrakezdődik a szakadatlan birtoklás.
Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.
Ez akkor valósulhat meg, ha pl. örökhagyó, és halálát követően az örökös is sajátjaként, szakadatlanul birtokolja az ingót, vagy ingatlant.
Mi a helyzet, ha a tulajdonos nem is tudta gyakorolni a jogait?
Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.
Ez akkor valósulhat meg, ha a tulajdonos balesetet szenved a telkére vezető úton és hónapokig kórházban fekszik. Ilyenkor még egy évig kitolódik az elbirtoklási idő hossza.
(1) Az elbirtoklás megszakad, ha
- a) a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti;
- b) a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy
- c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, vagy egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.
(2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.
Az elbirtoklást megszakíthatja csupán az is, hogy a tulajdonos évente egy alkalommal belép a telkére, ott körülnéz, de nem emel szót az ellen, hogy a szomszédja, aki él az elbirtoklás szándékával, a saját tulajdonhatárán túl, az ő földterületén tárolja gépjárművét. Így a gépjárművét parkoltató szomszéd nem birtokolhatja el azt a sávot, ahol parkol, hiszen a föld tulajdonosa gyakorolja tulajdonosi részjogosítványait azzal, hogy saját telkére belép.
Hogyan érvényesíthetjük az elbirtoklás útján keletkezett tulajdoni igényünket?
- megállapodással- ingatlan esetén fontos, hogy be is jegyezzenek minket, mint új tulajdonosokat a tulajdoni lapra.
- bíróság útján
Forduljanak hozzám bizalommal, igyekszem elsősorban megállapodás útján rendezni az elbirtoklás kérdését, ha nem siekrül, akkor a bírósági eljárásban is állok rendelkezésre.
Fülöp Edina ügyvéd
Tisztelt Ügyvédnő !
Megköszönném, ha az alábbi gyakori, mégsem szokványos ügyben is segíteni tudna.
A helyzet a következő:
Solymáron több ezer ember érintett több száz telek kerítésvonalainak rossz kimérése miatt. Ma már 40-50-60 év távlatában lehetetlen megítélni, hogy az akkori geodéziai eszközök, ismeretek, felkészületlenebb geodéták vagy a mai modern digitális gps technikák okozzák a régi és az új felmérések közötti jelentős eltéréseket.
Sajnos döntő szerepe van az Önkormányzatnak is, melyik már vagy 20 éve felismerte ezt a problémát, de semmit sem tett annak központi rendezéséhez. Ez oda is veztett, hogy néhány szerencselovag ezt meglovagolva próbál etikátlan előnyhöz jutni, annak a 99%-nyi embernek a terhére, akik belenyugodtak abba, hogy szinte minden kerítésvonal rossz helyen van, de összességében a birtokolt terület nagyjából akkora, mint ami a Földhivatali nyilvántartásokban szerepel.
Mi is az áldozatok közé tartozunk.
Telkünket jogelődeink 32 éve vették,28 éve eladták azoknak, akiktől mi vettük 12 évvel ezelőtt.
Az eltelt több mint 30 év alatt a szomszéddal közös kerítésvonal nem változott, mindenki, így az elődeink és mi is nagy összhangban éltük életünket a közös kerítés két oldalán.
Pár éve a szomszéd eladta a telkét és az új vevők a legutolsó geodéziai felmérés alapján 28 négyzetmétert követelnének tőlünk, amibe mi azért sem tudunk belemenni, mert ezen a kis mezsgyén építettük ki a víz és a gázvezetékeket, vízaknát stb.
Nekünk is van az elmúlt 3 évtizedről vagy 5 felmérés , ami azt mutatja, hogy akkoriban az volt a helyes állapot, azért is került hajdanán oda a kerítés.
Vagyis mi nem tudunk belemenni olyan vitába, hogy melyik földmérőnek van igaza.
Ezért inkább azt a megoldást választottuk, hogy Elbirtoklási keresetet nyújtottunk be a kezdetektől fogva sajátként birtokolt kis területre.
Miután az elbirtoklás mindhárom törvényi feltételét maximálisan teljesítettük, nem lenne semmi akadálya a mindig is elődeink , majd általunk birtokolt, folyamatosan gondozott telekrész megtartásának/elbirtoklásának.
A gond ott jelentkezhet, hogy 32 év munkája semmit sem ér, ha ebben az esetben is lehet azt a törvényi kitételt alkalmazni, hogy a telekhatár rendezés nem engedélyezhető, ha a telek /telkek a rendezés után nem lesznek építési telkek, vagy valamelyik nem közelít jobban a építési telek kritériumához.
És itt szeretnénk a szokásos rutin válasz helyett a lényeg mögé látó állásfoglalást kérni :
Ugyanis az a helyzet, hogy itt sem a mi telkünk, sem a szomszédos telek nem építési telek, mivel a legfontosabb paraméterekben meg sem közelíti a hatóságilag előírtakat.
(pld.: 14m helyett kevesebb mint 12 méter széles, 700 m2 helyett, csak 579 m2 ).
A jogalkotói szándékot a szakemberek már sokszor megvilágították.:
Ebből nem csak az tűnik egyértelműnek, hogy az építési hatóság szerepe azért került a törvénybe, mert itt építési telkekről van szó.
Az is egyértelműnek tűnik, hogy nem építési telkekre nem vonatkozhat a telekalakítási engedélyezés kérdése, illetve a telekhatár rendezés megtiltása, mert két építésre alkalmatlan telekből sohasem lesz két építési telek (csak akkor, ha sikerül a hatóság embereit megvesztegetni)
Vagyis a jogalkotó által megfogalmazott szándék itt nem sérülhet azzal, hogy valamelyik telek a kerítésvonal megtartása, vagy áthelyezése miatt elveszti építési telek jellegét. Ugyanis így sem lehet építési telek, és a változás után sem lehet építési telek.
Amennyiben mi megtarthatjuk a 30 éve eredeti helyén lévő kerítésvonalat, mert elfogadjuk, hogy a legutóbbi digitális vázrajz az igazi, akkor a telkünk a fenti elbirtoklandónak nevezett 28 m2-rel még jobban fog közelíteni a hatóságilag előírt építési telek követelményéhez.
Szomszédunk telekcsökkenése pedig semminemű hátrányt nem fog jelenteni neki. Nem csak azért, mert sohasem használták, sőt a 30 év alatt ráutaló magatartásukkal ezt meg is erősítették elődeink és felénk is.
Új szomszédainkat ráadásul egy percig sem zavarta, hogy 579 m2-es telkük messze nem éri el a hatóság által megkövetelt 700 m2-t.
Egyszerűen „megdolgozták” korábbi a pilisvörösvári jegyzőt, az építési osztályvezetőt, ügyintézőt, akik becsukták a szemüket és kiadták az építési engedélyt a korábbi 15 m2-es kis faház helyére egy 450m2 es luxuspalota felépítésére !!!!
Tekintsünk most el attól, hogy ezért hány év járhat s maradjunk az alapkérdésnél.
Azt szeretnénk a Bíróságon bizonyítani, hogy mi nem csak az elbirtoklás összes kritériumát duplán is teljesítettük , jóhiszeműségünkről nem is beszélve, hanem azt is, hogy perbeli ellenfelünk nem hivatkozhat arra, hogy a telke olyan apró, hogy azt már nem lehet megosztani, mert akkor elveszíti építési telek jellegét és nem lehet rá építkezni.
Láthatjuk, hogy milyen orbitális csalás kellett ahhoz, hogy a hatósági előírásokat áthágva a hatóságok asszisztálásával a palota perecek alatt felépülhessen.
Vagyis azt szeretnénk, ha bebizonyíthatnánk, hogy nem építési telkek esetében nincs elvi akadálya a telekhatár rendezésnek akkor sem, ha annak eredményeként valamely telek kisebb, a másik annyival nagyobb lesz, vagyis ez nem lehet akadálya az egyébként minden törvényi előírásnak eleget tevő elbirtoklásnak.
Vagyis ilyen esetben véleményünk szerint nem szabad alkalmazni azt a kitételt, ami csak az építési telkek esetében értelmezhető : azt hogy elbirtoklást nem építési telkek esetén nem akadályozhatja meg az, ha a határrendezés után a telek/telkek nem lesznek építési telkek, hiszen eleve sem voltak azok.
Kérem szíves megerősítő állásfoglalását abban, hogy helyesen vélekedünk e.
Ugyanis telekalakítási engedélyt logikus, hogy az építési hatóság nem adna ki, ha ez építési telkeket érintene, de nem azok esetén véleményünk szerint itt ez a kitétel szóba sem jöhet.
Várom mielőbbi szíves elvi állásfoglalásukat.
Tisztelettel
Szederkényi Csaba
Kedves Uram! Ezen blog keretei között általános kérdéseket válaszolok meg. Kérem keressen egyéb elérhetőségeimen, ha még aktuális.
üdvözlettel: Fülöp Edina ügyvéd
Tisztelt Ügyvédnő.Megpróbáltam csökkenteni, remélhetőleg így is érthető .
Telkünket jogelődeink 32 éve vették,28 éve eladták azoknak, akiktől mi vettük 12 évvel ezelőtt.
Az eltelt több mint 30 év alatt a szomszéddal közös kerítésvonal nem változott, mindenki, így az elődeink és mi is nagy összhangban éltük életünket a közös kerítés két oldalán.
Pár éve a szomszéd eladta a telkét és az új vevők a legutolsó geodéziai felmérés alapján 28 négyzetmétert követelnének tőlünk, amibe mi azért sem tudunk belemenni, mert ezen a kis mezsgyén építettük ki a víz és a gázvezetékeket, vízaknát stb.
Nekünk is van az elmúlt 3 évtizedről vagy 5 felmérés , ami azt mutatja, hogy akkoriban az volt a helyes állapot, azért is került hajdanán oda a kerítés.
Vagyis mi nem tudunk belemenni olyan vitába, hogy melyik földmérőnek van igaza.
Ezért inkább azt a megoldást választottuk, hogy Elbirtoklási keresetet nyújtottunk be a kezdetektől fogva sajátként birtokolt kis területre.
Miután az elbirtoklás mindhárom törvényi feltételét maximálisan teljesítettük, nem lenne semmi akadálya a mindig is elődeink , majd általunk birtokolt, folyamatosan gondozott telekrész megtartásának/elbirtoklásának.
A gond ott jelentkezhet, hogy 32 év munkája semmit sem ér, ha ebben az esetben is lehet azt a törvényi kitételt alkalmazni, hogy a telekhatár rendezés nem engedélyezhető, ha a telek /telkek a rendezés után nem lesznek építési telkek, vagy valamelyik nem közelít jobban a építési telek kritériumához.
És itt szeretnénk a szokásos rutin válasz helyett a lényeg mögé látó állásfoglalást kérni :
Ugyanis az a helyzet, hogy itt sem a mi telkünk, sem a szomszédos telek nem építési telek, mivel a legfontosabb paraméterekben meg sem közelíti a hatóságilag előírtakat.
(pld.: 14m helyett kevesebb mint 12 méter széles, 700 m2 helyett, csak 579 m2 ).
A jogalkotói szándékot a szakemberek már sokszor megvilágították.:
Ebből nem csak az tűnik egyértelműnek, hogy az építési hatóság szerepe azért került a törvénybe, mert itt építési telkekről van szó.
Az is egyértelműnek tűnik, hogy nem építési telkekre nem vonatkozhat a telekalakítási engedélyezés kérdése, illetve a telekhatár rendezés megtiltása, mert két építésre alkalmatlan telekből sohasem lesz két építési telek (csak akkor, ha sikerül a hatóság embereit megvesztegetni)
Vagyis a jogalkotó által megfogalmazott szándék itt nem sérülhet azzal, hogy valamelyik telek a kerítésvonal megtartása, vagy áthelyezése miatt elveszti építési telek jellegét. Ugyanis így sem lehet építési telek, és a változás után sem lehet építési telek.
Amennyiben mi megtarthatjuk a 30 éve eredeti helyén lévő kerítésvonalat, mert elfogadjuk, hogy a legutóbbi digitális vázrajz az igazi, akkor a telkünk a fenti elbirtoklandónak nevezett 28 m2-rel még jobban fog közelíteni a hatóságilag előírt építési telek követelményéhez.
Szomszédunk telekcsökkenése pedig semminemű hátrányt nem fog jelenteni neki. Nem csak azért, mert sohasem használták, sőt a 30 év alatt ráutaló magatartásukkal ezt meg is erősítették elődeink és felénk is.
Új szomszédainkat ráadásul egy percig sem zavarta, hogy 579 m2-es telkük messze nem éri el a hatóság által megkövetelt 700 m2-t.
Egyszerűen „megdolgozták” korábbi a pilisvörösvári jegyzőt, az építési osztályvezetőt, ügyintézőt, akik becsukták a szemüket és kiadták az építési engedélyt a korábbi 15 m2-es kis faház helyére egy 450m2 es luxuspalota felépítésére !!!!
Tekintsünk most el attól, hogy ezért hány év járhat s maradjunk az alapkérdésnél.
Azt szeretnénk a Bíróságon bizonyítani, hogy mi nem csak az elbirtoklás összes kritériumát duplán is teljesítettük , jóhiszeműségünkről nem is beszélve, hanem azt is, hogy perbeli ellenfelünk nem hivatkozhat arra, hogy a telke olyan apró, hogy azt már nem lehet megosztani, mert akkor elveszíti építési telek jellegét és nem lehet rá építkezni.
Láthatjuk, hogy milyen orbitális csalás kellett ahhoz, hogy a hatósági előírásokat áthágva a hatóságok asszisztálásával a palota perecek alatt felépülhessen.
Vagyis azt szeretnénk, ha bebizonyíthatnánk, hogy nem építési telkek esetében nincs elvi akadálya a telekhatár rendezésnek akkor sem, ha annak eredményeként valamely telek kisebb, a másik annyival nagyobb lesz, vagyis ez nem lehet akadálya az egyébként minden törvényi előírásnak eleget tevő elbirtoklásnak.
Vagyis ilyen esetben véleményünk szerint nem szabad alkalmazni azt a kitételt, ami csak az építési telkek esetében értelmezhető : azt hogy elbirtoklást nem építési telkek esetén nem akadályozhatja meg az, ha a határrendezés után a telek/telkek nem lesznek építési telkek, hiszen eleve sem voltak azok.
Kérem szíves megerősítő állásfoglalását abban, hogy helyesen vélekedünk e.
Ugyanis telekalakítási engedélyt logikus, hogy az építési hatóság nem adna ki, ha ez építési telkeket érintene, de nem azok esetén véleményünk szerint itt ez a kitétel szóba sem jöhet.
Várom mielőbbi szíves elvi állásfoglalásukat.
Tisztelettel
Szederkényi Csaba
Válasz
Hozzászólás írása