Korábban már volt szó a hatékony felszólító levél részleteiről, most a követeléskezelés következő fontos elemét vesszük górcső alá, ez pedig a fizetési meghagyás.

A fizetési meghagyás fogalma, lényege

 

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: „Fmhtv.”) alapján „A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás”.

 

Korábban a fizetési eljárás, mint nemperes eljárás a bíróságok előtt zajlott és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, tulajdonképpen egy kitöltött formanyomtatványt a bíróságnak kellett beadni. Ott annyi ilyen formanyomtatvány várakozott, hogy továbbra is nemperes eljárásként a technikai kihívásainak és vívmányiank megfelelve a fizetési meghagyás rendszerét közjegyzői hatáskörbe tették át 2010. június 1-jétől. A korábbi fél-egy év, másfél évnyi várakozás után- a cél természetesen az eljárás gyorsítása volt.

  1. június 1-jétől felállt az a számítógépes rendszer, amelyet tehát a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (MOKK) köszönhetünk, és amely által a közjegyzők, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszer – azaz a MOKK rendszer – használatával gyorsabb lett az eljárás. Ha korábban csiga volt a rendszer, akkor ez most nyúl. A lényeg, hogy a beadott kérelem alapján gépi adatfeldolgozással jár el a közjegyző az eljárás során. Az eljárás automatizáltan is elvégezhető a közjegyző nevében abban az esetben, ha kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő eljárási cselekményeket kell végrehajtani, melyek megtételéhez a törvényi feltételek fennállnak.

Ezen közjegyzői eljárás polgári nemperes eljárás, mint említettem… ez mit jelent? Azt jelenti, hogy a bírósági eljárással azonos hatályú, és nemperes annyit is jelent, hogy a nemperes eljárásokra jellemzően nincs személyes meghallgatás. Az eljárás a korábbinál sokkal egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé költséges.

 

 

Mikor lehet fizetési meghagyásos eljárást indítani?

 

Pénz megfizetésére irányuló, lejárt követelést lehet fizetési meghagyás útján is érvényesíteni, azonban csak akkor, ha a követelés nem haladja meg a 400 millió forintot és a kötelezettnek van belföldi idézési címe, magyarul lakcíme és a pénzkövetelés nem munkaviszonyból ered. 400 millió követelés akkor érvényesíthető fizetési meghagyás útján, ha a 400 millió forintot meg nem haladó részletekben érvényesítik igényüket a jogosultak.

 

Lehet:

  • pénzt követelünk, amely
  • lejárt, tehát már ki kellett volna fizetnie az arra kötelezettnek és
  • 400 millió forintot követelünk, valamint
  • az adósnak van lakcíme vagy székhelye Magyarországon.

 

Mikor kötelező fizetési meghagyásos eljárást indítani?

 

Fmhtv. 3. § (2) bekezdés határozza meg mikor kötelező a fizetési meghagyás:

 

Kötelező:

  • – pénzt követelünk, amely
  • – lejárt és
  • – 1.000.000,- Ft vagy alatta van, amit követelünk.
  • – az adósnak van lakcíme vagy székhelye Magyarországon.

 

Fmh. tv. 3. § (2) Csak fizetési meghagyás útján vagy a Pp. 127. §-ában meghatározott módon vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. 24. és 25. §-a szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy

  1. a) a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: idézési cím) és
  2. b) a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban együtt: munkaviszony) ered.

 

Tehát akkor, ha a lejárt pénzkövetelés összege nem haladja meg az egymillió forintot és van a kötelezettnek belföldi idézési címe, azaz belföldi lakóhelye/tartózkodási helye vagy székhelye/képviselete, valamint a pénzkövetelés nem

  • munkaviszonyból,
  • közalkalmazotti jogviszonyból,
  • közszolgálati jogviszonyból,
  • szolgálati jogviszonyból,
  • szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából
  • bedolgozói jogviszonyból

ered, akkor kötelező fizetési meghagyásos eljárást indítani, nem lehet bírósági eljárást kezdeményezni. Ugyanis akkor, ha kizárólag ilyen tárgyú követelést kíván érvényesíteni a felperes a keresetével, akkor azt a bíróság idézés kibocsátása nélkül el fogja utasítani, valamint azzal egyidejűleg tájékoztatja a fizetési meghagyásos eljárás indításának lehetőségéről és módjairól.

 

Abban az esetben azonban, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe, akkor nem lehet fizetési meghagyást kibocsátani ellene.

 

Plusz 1 tipp:

Az 1.000.001 és a 400.000.000,- Ft-os intervallumnál, – mikor lehet fizetési meghagyást indítani, de nem kötelező, vagyis akár rögtön bírósághoz is fordulhatunk- érdemes fizetési meghagyással kezdeni a követeléskezelést, mert elképzelhető, hogy sikerül akár behajtani, akár jogerősíteni a kérelmünket és akkor sokkal gyorsabban és olcsóbban teszünk meg egy nagy lépést.

 

Hogyan indítsunk fizetési meghagyást?

 

Az eljárás megindítása

 

A lejárt pénzkövetelést egyszerű és gyorsított eljárásban lehet elbírálni.

Az eljárás elektronikus úton zajlik, ezáltal előnyben részesítik az elektronikus úton történő kérelem benyújtását. Abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező fél jogi képviselettel rendelkezik, vagy jogi személy, akkor kizárólag elektronikus úton nyújthatja be kérelmét, azonban jogi képviselet nélkül a magánszemély, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az elektronikus úton túl előterjesztheti kérelmét írásban vagy szóban bármely közjegyzőnél, aki majd a kérelem adatait rögzíti a számítógépes rendszerben.

 

 

A kérelmet erre egyszerűsített űrlapon is be lehet nyújtani, nem kell megfogalmazni a kérelmet, hanem a kitöltésére formanyomtatvány alapján kerül sor, akár írásban, akár szóban kerül benyújtásra.

 

Az ügyvéd kényelmesen és gyorsan adja be a kérelmet, így nem kell a közjegyzőnél bajlódni.

üdvözlettel:

drFülöp Edina

ügyvéd

1122 Budapest, Városmajor utca 33. I/1.

06303631727

drfulopedina@gmail.com