Mennyibe kerül a fizetési meghagyás?

A követeléskezelés különböző fázisairól már írtam. Írtam arról, hogyan kell felszólító levelet írni, aztán írtam a fizetési meghagyás elektronikus rendszeréről, tartalmi elemeiről, most pedig a pénzügyi rész következik, hogy mennyi az annyi…
Fizetési meghagyás eljárási díja
Habár nemperes eljárás és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 42. § (1) bekezdésének g.) pontja rendelkezik a nemperes eljárások illetékéről, az eljárási díjat nem ott kell keresnünk, mert ez nem illeték, hanem eljárási díj, mindez természetesen csak a bonyolítás kedvéért.
42.§ (1) „A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – e törvényben megállapított díjat (a továbbiakban: eljárási díj) kell fizetni.”
Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a másolatot kiadó közjegyzőnek az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott díjat kell megfizetni azzal, hogy ha az irat elektronikus formában a bíróság rendelkezésére áll, akkor az a perben részt vevő személyek kérésére részükre az általuk megadott e-mail címre elektronikus formában továbbítható.
Az előbbiekben ismertetett eljárási díj, valamint szükség esetén felmerülő másolati díj az eljárási költség részét képezik.
A 43. § (1) bekezdés kimondja, hogy illetéket nem kell fizetni a fizetési meghagyásos eljárás során a (2) bekezdésben foglalt kivételeken kívül főszabály szerint.
(2) A külön törvényben meghatározott illetéket kell fizetni
- a) a fizetési meghagyásos eljárásnak az ellentmondás folytán történő perré alakulása, valamint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása, továbbá az eljárás megszüntetése okán történő perindítás esetén a peres eljárásban,
- b) a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban,
- c) a jogerős fizetési meghagyás elleni perújítási eljárásban.
Eljárási díj alapja
- § (1) Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap); a díjalapba a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesít a jogosult. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés a díjalapba beszámít.
Eljárási díj mértéke
Minimum 5000,- Ft, max. 300.000,- Ft, egyébként ezen belül a követelés 3%-a.
részletesebben:
- § (1) A díjalap után az eljárási díj mértéke:
- a) – ha a (2) bekezdésből más nem következik – az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint;
- b) a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
- c) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.
(2) Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van.
Az eljárási díjat a 46. § (1) bekezdése alapján az eljárás megindításakor fizeti meg a jogosult főszabály szerint. Akkor azonban, ha az eljárási díj megfizetéséről utólag kell határozni, akkor az eljárási díjat az fogja viselni, akit erre kötelez a közjegyző/bíróság. Abban az esetben, ha részletfizetés vagy fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelmet nyújtanak be, akkor annak engedélyezése iránti eljárási díjat az köteles fizetni, aki előterjesztette a kérelmet, melyet addig nem rögzítenek a MOKK rendszerében, míg meg nem történt a díjfizetés.
Mi történik akkor, ha több díjfizetésre kötelezett fél van?
A 46. § (2) bekezdése határoz erről az esetről. Több kötelezett esetén a törvény szerint egyetemelegesen kötelesek a díjat megfizetni a felek – tehát bármelyik féltől a teljes követelés érvényesíthető -, azzal, hogy a felek egymás között a díjat megoszthatják érdekeltségük arányában. Ezen szabályok vonatkoznak az eljárási díj és az eljárási költségek vonatkozásában is.
Eljárási díj megfizetése
A díjfizetés módjairól a 46. § (3) bekezdése határoz aszerint, hogy a kérelmet milyen formában nyújtja be a kérelmező.
(3) Az eljárási díjat
- a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén bankkártyával kezdeményezett átutalással, online fizetési felület igénybevételével,
- b) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem papír alapon, postai úton történő beadása esetén fizetési számlára postai úton történő készpénzbefizetéssel (a befizetés tényét igazoló szelvényt a kérelemhez mellékelni kell), vagy
- c) az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon
kell megfizetni.
Mi történik, ha többet fizettem be, mint amennyit kellett volna?
A 46. § (5) bekezdése alapján, ’Ha a fél az általa fizetendő eljárási díjnál többet fizetett meg, a különbözetet részére a MOKK visszautalja vagy kiutalja’.
Fizetési meghagyás perré alakul, akkor mi történik az illetékkel?
A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. Ez alapján a kötelezett megakadályozza a jogerőre emelkedést, valamint a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át.
A perré alakulás következtében már bírósági peres eljárásról kell beszélnünk, ebből adódóan az elsőfokú polgári eljárásra vonatkozó illetéket kell megfizetni. Erre az eredményre következtethetünk a már ismertetett 43. § (2) bekezdésében foglalt kivételek alapján is, miszerint (2) A külön törvényben meghatározott illetéket kell fizetni
- a) a fizetési meghagyásos eljárásnak az ellentmondás folytán történő perré alakulása (…) esetén a peres eljárásban.
Az Itv. alapján a polgári peres eljárásban az illeték alapja – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke. Az Itv. 39. § (3) bekezdése alapján, ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint; a törvényszék előtt első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint.
Az Itv. 42. § (1) bekezdése alapján az illeték általános mértéke a 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – az illeték mértéke peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint. (Itv. 42. § (1) bekezdés a) pontja) A 42. § (2) bekezdése külön ki is mondja, hogy amikor a fizetési meghagyásos eljárás alakul át perré, akkor az illetéket a 42. § (1) bekezdés a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni, de ekkor a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díj esetleges kedvezményekkel csökkentett összegét be kell számítani az illetékbe.
Egyszerűbb, ha ügyvédet választ! Üdvözlettel:
dr. Fülöp Edina
ügyvéd
1122 Budapest, Városmajor utca 33. I/1.
06303631727
drfulopedina@gmail.com
Vélemény, hozzászólás?