Korábban volt szó a követeléskezelés különböző fázisairól, most eljutottunk a peres részhez. Azt fogjuk megnézni, mennyibe kerül a perindítás?

A polgári eljárás illetékének alapja

 

Sajnos sok esetben hiába a szép szó, aztán a felszólító levél, vagy egyeztetés a felek között, a vitát kénytelenek bíróság elé vinni, hogy ügyükben a független bíróság mondjon pártatlan ítéletet.

Az illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) határozza meg. A keresetlevél benyújtásakor illetéket kell leróni a bíróság felé. Általában ezt illetékbélyegen szoktuk megtenni, mert azt látja rögtön a bíróság a keresetlevélre ragasztva.. Volt már olyan eset is, hogy az illeték magas összege miatt utalni szerettünk volna, de nem sikerült. Volt olyan is, hogy előre kellett megrendelni az illetékbélyeget a postán a nagy összeg miatt, aztán pedig értéklevélként adtuk fel a keresetlevelet, ez egy költséges megoldás volt. Mindenesetre az Itv. 37. § (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:

„A bírósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni.”

Ez mit is jelent? A bírósági eljárásért tehát csak akkor kell illetéket fizetni, ha azt a törvény elrendeli, a bírósági eljárásban tehát nincs általános tételű illeték, így ha a törvény nem említ bizonyos eljárást vagy eljárási cselekményt, akkor illetéket azért nem lehet követelni. A bírósági eljárásért fizetendő illetékek a bíróságok jogszolgáltatási tevékenységével felmerülő költségek átalány jellegű ellentételezésére szolgálnak.

Az eljárás kezdetén tehát az illetéket le kell róni, kivéve, ha költségmentesség iránti kérelmet nyújtunk be, de erről később lesz szó.

A törvény az alábbiakat mondja:

Az Itv. 37. § (2) bekezdése kimondja, hogy „nem tárgya a bírósági eljárási illetéknek az olyan bírósági eljárási cselekmény (szolgáltatás), amelyért a 67. §-ban említett módon megállapított díjat kell fizetni.”

  1. § (1) Egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért, továbbá egyes bírósági eljárási cselekményekért (szolgáltatásokért) díjat kell fizetni.”

Tudom, hogy csigázom itt a kedves érdeklődőt, de a törvény gondolatmenete nem egyszerű 🙂

Ki fizeti az illetéket főszabályként?

Az elsőfokú bírósági eljárás illetékét az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni. Ahogy említettem, ez a főszabály.

Vannak kivételek:

  • ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni, ugyanis akkor az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez.
  • Több kötelezett esetén – ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg – a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni.
  • Ha az eljárást olyan személy indította, aki arra nem jogosult, akkor a fizetési kötelezettség azt a személyt terheli, akinek az érdeke volt, hogy az eljárás meginduljon. Ez utóbbi nem hiszem, hogy gyakran előfordul, mert ha nem az arra jogosult indítja a pert, akkor az alperes perbeli legitimáció hiányára hivatkozva azonnal kéri a kereset elutasítását és a perköltségben való marasztalását.

Mi az illeték alapja?

A polgári peres eljárásban az illeték alapja – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke. A 39. § (2) bekezdése alapján ’A Pp. 24. §-a (2) bekezdésében felsorolt perekben az illeték számításának alapja az ott meghatározott pertárgy értéke’.

De mi a pertárgy értéke?

Pp. 24. § (2) A keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként – a tényleg megállapítható összegtől függetlenül – az alábbi értéket kell számításba venni:

  1. a) tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel iránti perben a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét, de nem többet, mint az egy évi szolgáltatás értékét;
  2. b) munkaügyi perben – feltéve, hogy a per tárgya nem pénzkövetelés – az egyévi távolléti díjat, ha a perben maga a munkaviszony vitás, ha pedig a jogvita csak bérkülönbözettel kapcsolatos, a bérkülönbözet egyévi összegét;
  3. c) bérleti vagy haszonbérleti jogviszonyra vonatkozó perben az egy évi bér, illetőleg haszonbér összegét;
  4. d) számadás helyességének megállapítása iránt indított perben a vitás követelések, illetőleg tartozások összege közül a nagyobb összeget, számadási kötelezettség megállapítása iránt indított perben pedig azt az összeget, amelyet a felperes keresetében a számadás előterjesztésének elmulasztása esetére felszámít;
  5. e) dologi jogi perekben a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét;
  6. f) követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti perben, valamint végrehajtási igényperben a követelés összegét, ha azonban a biztosíték (zálog, kezességi kötelezettségvállalás stb.) értéke, illetőleg összege ennél kisebb, ezt az utóbbi értéket, illetőleg összeget;
  7. g) végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a végrehajtási összeget, illetőleg annak azt a részét, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állítják; az a) pont rendelkezései itt is megfelelően irányadók.

 

Mi a helyzet, ha a fentiek szerint mégsem állapítható meg a pertárgy értéke?

Itv. 39. § (3) bekezdése alapján, ha az eljárás tárgyának értéke fentiek szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik,

az illeték számításának alapja:

 

a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint; a törvényszék előtt első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint.

 

Mi a helyzet, ha több kérelem van?

 

Több kérelem, tehát ún. vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár. Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben állapítja meg, az illeték alapjának ezt kell tekinteni.

A 41. § (2) bekezdése szerint ’Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének – ha e törvény kivételt nem tesz – nincs helye. Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik’.

 

Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke:

 

Ezt a rendelkezést kell figyelembe venni, ha tudjuk a pertárgy értékét.

 

Az Itv. 42. § (1) bekezdése határozza meg az illeték általános mértékét.

  1. § (1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – az illeték mértéke:
  2. a) peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint;

 

Tehát aki ellen indítjuk a pert 2.000.000,- Ft összeggel tartozik. Ez esetben azt fogjuk kérni a bíróságtól, hogy az alperes fizessen meg 2.000.000,- Ft tőkét és kamatait. A pertárgy értéke 2.000.000,- Ft. Az illeték, amelyet le kell róni: 120.000,- Ft.

  1. b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint;

 

Bírósági meghagyás akkor történhet, ha az alperes az első tárgyaláson nem jelenik meg, a felperes keresete ellen ellentmondást nem terjeszt elő. Ilyenkor a Bíróság a keresetlevélben foglalt tartalommal úgynevezett bírósági meghagyást bocsát ki és ha ezt kézhez vesszük, ellentmondással élhetünk illeték lerovása mellett.

 

A többi pontot csak ínyenceknek ajánlom:-)

 

  1. c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

 

Hogy alakul az illeték, ha az egyezségi kísérelte idézés nem vezet eredményre és folytatódik a per?

 

Ha az egyezségi kísérlet ((1) bekezdés c) pontja) az első tárgyaláson nem fejeződik be érdemben, akkor ki kell egészíteni az illeték mértékét a peres eljárás szerinti illeték mértékére ((1) bekezdés a) pontja).

 

  1. d) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 750 000 forint;

 

Az (1) bekezdés d) pontja szerinti végrehajtási illetéket akkor, ha ugyanazon határozat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kérik, akkor csak az egyik adós vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után kell megfizetni; a további, egyetemlegesen kötelezett adós, adósok vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után adósonként 5000 forint illetéket kell megfizetni. Az így megfizetett összes illetéket az egyetemlegesen kötelezett adósokon egyenlő arányban kell behajtani

 

Abban az esetben, ha alperesként köteleznek minket, de nem tudjuk egy összegben kifizetni a tartozást, lehetőség van részletfizetésre, ami természetesen illetékköteles:

 

  1. e) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
  1. f) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 18 000 forint;

Ha ez bonyolult, akkor ajánlom magamat:

dr. Fülöp Edina

ügyvéd

06303631727

drfulopedina@gmail.com