Hangoskodik a szomszéd, a közös területű részekre pakol és nem hordja el onnan a dolgait, a tulajdonos indoklás nélkül zaklat az albérletben, a szomszéd telekről a fák ágai áthajolnak és sötét emiatt a lakás…lehetne sorolni, talán már mindenki át is élte élete során ezen kellemetlenségek bármelyikét. Mit tehetünk, hogy védjük magunkat?

A Ptk. alapján birtokvédelem illeti meg a birtokost:

„5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem] 

(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).”

A birtokvédelem lehet az egyik megfelelő megoldás a problémára, melynek lefolytatására a megváltozott szabályok (2015. március 15. napján lépett hatályba a 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet) után is a jegyző jogosult:

„5:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján] 

(1) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

(2) A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző – kérelemre – jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.”

 

A birtoksértő magatartás helye határozza meg az illetékességet. Tehát annál a jegyzőnél lehet szóban vagy írásban előterjeszteni a kérelmet, amelyik jegyző illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A kérelem tartalmi elemei a korábbi szabályozáshoz képest nem változtak:

 

– birtokvédelmet kérő neve,

– birtokvédelmet kérő lakcíme vagy gazdasági társaság kérelmező esetén a székhelye,

– aláírás,

– annak a félnek a neve, címe, akivel szemben a birtokvédelmet kérik,

– le kell írni, hogy mi történt, mire alapozzunk azt, hogy minket a birtoklásban megzavartak

– az érintett dolog megjelölése, amely birtoklásában megzavartak pl.: ingatlan

– a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölése, vagyis miért hozzá fordultunk

– a birtoksértés helye, ideje,

– jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelem

 

Ez utóbbi lehet, hogy kérjük a jegyzőt, hogy tiltsa el a birtoksértőt a jogsértő magatartástól és állítsa helyre az eredeti állapotot.

 

A bizonyítékok csatolása nagyon fontos, tehát meg kell jelölni azt, hogy mire alapozzuk a kérelmet.

Az eljárás megindul, amikor a jegyzőhöz a kérelem megérkezik. Illetéket kell fizetni, melynek mértéke 3.000.,- Ft. Az illetéket illetékbélyegben le lehet róni a kérelemre ragasztva. Az eljárás megindulását követően a jegyző 3 napon belül köteles megküldeni a kérelmet és a bizonyítékokat az ellenérdekű félnek, valamint 15 nap áll rendelkezésére az eljárás lefolytatására. A bizonyítékokat az eljárás vége előtt ötödik napig lehet benyújtani, tehát az eljárás megindulásától 10 nap alatt szükséges benyújtani. A benyújtott bizonyítékokat a jegyző mérlegeli, és az alapján dönt.

A jegyző egyébként helyszíni szemlét is tarthat és tanúkat hallgathat meg. A helyszíni szemle során megfigyelhet személyt is, de általában az ingatlan megtekintése a cél. A helyszínen a jegyző fényképet készíthet, az ingatlanba beléphet, amit a birtokos, tulajdonos tűrni köteles.

Ha a jegyző úgy ítéli meg, hogy a kérelmezőt a birtoklásban megzavarták, akkor az eredeti állapot helyreállításáról és a jogsértő magatartás megszüntetéséről dönt. Ha nem bizonyosodott be a birtokháborítás, vagy nem rótták le az illetéket, esetleg nincs illetékessége a jegyzőnek, ugyanazon tények alapján már korábban a jegyző elbírálta, akkor a kérelmet elutasítja.

 

Abban az esetben, ha a jegyző a kérelmező kérésének helyt ad, akkor a birtoksértő kötelezett a határozat kézbesítésétől számított 3 napon belül kell eleget tegyen a határozatban foglaltaknak.

Ha önként és dalolva a határozatban foglaltakat a kötelezett nem teljesíti, akkor a határozatban foglaltak végrehajtása szintén a jegyző feladata.

 

Akár elutasítja a jegyző a kérelmet, akár helyt ad neki, jogorvoslati lehetőség nincs közigazgatási úton, hanem a bírósághoz kell fordulni és keresetet kell benyújtani a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. A keresetlevélnél tehát a kérelmező és a birtoksértő lesznek a peres felek.

„5:7. § [Birtokper] 

(1) Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól.

(2) A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.”

 

Fontos tudni, hogy a keresetlevél benyújtása a jegyző határozatának végrehajtására nincs halasztó hatálya, de lehet kérni a határozat végrehajtásának a felfüggesztését.