Aki eldöntötte, hogy vállalkozni és a vállalkozáson belül dolgozni szeretne, de nem tud, vagy nem akar kft.-t alapítani (pl. a törzstőke vagy a kezdeti bizonytalanságok miatt), hanem „kicsiben” szeretné kezdeni, annak érdemes kiváltania az egyéni vállalkozói igazolványt és megkezdeni a tevékenységet. Ráadásul az egyéni vállalkozás könnyen szüneteltethető, ha változik az élethelyzet.

melyik törvény tartalmazza a szabályokat és ki lehet egyéni vállalkozó, hogyan lehet bejelenteni? Erről szeretnék most információt nyújtani.

A 2009. évi CXV. törvény szól az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről. A törvény I. fejezete tartalmazza az egyéni vállalkozóról szóló szabályokat.

A törvény 2. § (1) bekezdése határozza meg, hogy ki lehet egyéni vállalkozó. Egyéni vállalkozó Magyarországon letelepedett természetes személy lehet, aki üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett.

„2. § (1)  Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.”

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény a letelepedés fogalmát, ami nem más, mint „gazdasági tevékenység ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel történő folytatása erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján”.

Az őstermelői , az állatorvosi , ügyvédi, egyéni szabadalmi ügyvivői, közjegyzői  és önálló bírósági végrehajtói tevékenységre ezt a törvényt nem lehet alkalmazni, mivel ezen személyi körökre speciális szabályozás vonatkozik, ezért kerültek ki a törvény hatálya alól.

 

Ki lehet, ki nem lehet egyéni vállalkozó?

A törvény 3. §-a szabályozza, hogy ki lehet, valamint, hogy ki nem lehet egyéni vállalkozó. Egyidejűleg egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn egy személynek.

„3. § (1) Egyéni vállalkozó lehet:

  1. a) a magyar állampolgár,
  2. b) az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,
  3. c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,
  4. d) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.”

 

„(2) Nem lehet egyéni vállalkozó:

  1. a) kiskorú személy, valamint aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll,
  2. b) akit
  3. ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt közélet tisztasága elleni [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. Fejezet VII. cím], nemzetközi közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) vagy vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezet) bűncselekmény,
  4. bb) korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet) vagy a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekmény

miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,

  1. c) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
  2. d) aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.”

 

 

Hogyan kezdheti meg az egyéni vállalkozó a tevékenységét?

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdéséhez szükség van bejelentésre, mely díj- és illetékmentes, ugyanis addig nem kezdhető meg az egyéni vállalkozói tevékenység, amíg a vállalkozót nyilvántartásba nem veszik.

Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) vezeti.

Az egyéni  vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése  az alábbi módokon történhet:

 

  1. elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, erre a célra rendszeresített űrlapon, vagy
  2. a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál kezdeményezhető.

Mit kell bejelenteni? Milyen adatokat kell megadni?

  • teljes név, születési teljes név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím, állampolgárság
  • nyilatkozni kell arról, hogy a fentebb ismertetett kizáró okok nem állnak fenn
  • főtevékenységet és egyéb tevékenységi köröket a Teáor számok feltüntetésével
  • székhely, telephely, fióktelep címét (utóbbi kettő opcionális)
  • nyilatkozatot a NAV részére az adózáshoz
  • a nyilvános, bárki számára elérhető adatok köréről

 

Az elektronikus bejelentés esetén, ha az űrlap nem megfelelően került kitöltésre, erről automatikus visszajelzést kap a bejelentő azzal, hogy figyelmeztetik, hogy mi a jogkövetkezménye, hogy ha a bejelentés nélküli tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának. Megfelelő kitöltés esetén, vagy pedig ha nem elektronikus úton jártak el, hanem hatósági bejelentéssel, akkor a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul, automatikusan, az erre a célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül szerzi be az egyéni vállalkozó adószámát, valamint statisztikai számjelét, melyek beérkezését követően a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartásba veszi az egyéni vállalkozót, melyről a bejelentőnek értesítést küld, melynek tartalmi elemeit a 9. § határozza meg.

Az értesítés tartalmazza:

  1. a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, a nyilvántartásba vétel napját,
  2. b) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait,
  3. c) az egyéni vállalkozó székhelyét, telephelyét (telephelyeit), fióktelepét (fióktelepeit),
  4. d) az egyéni vállalkozó főtevékenységének és egyéb tevékenységeinek a 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti megjelölését,
  5. e) az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát, valamint
  6. f) a 6. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adatokra vonatkozó nyilatkozat kivonatát.”

Az értesítés megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vételről tájékoztatja a nyilvántartást vezető szerv a járási hivatalt, az állami adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt is.

 

A nyilvántartásba vétel napjától pedig az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdhető.

 

 

Az egyéni vállalkozói igazolvány

Egyéni vállalkozói igazolvány kiállításának van helye az egyéni vállalkozó kérelmére az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor, vagy a tevékenység folytatása során bármikor. A járási hivatal állítja ki az igazolványt, mely a kiállításának napján fennálló, az egyéni vállalkozó nyilvántartásban szereplő adatait igazolja, a tevékenység megkezdéséhez és folytatásához nem szükséges.  Tartalmazza: vállalkozó családi és utónevét, tevékenységét és tevékenységi köreit, székhelyének/telephelyeinek/fióktelepeinek címét, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát, adószámát, igazolvány számát, annak kiállítási helyét és idejét, valamint a kiállító hatóság megnevezését a 10. § (1) bekezdésének előírása alapján.

„10. § (4) Ha az igazolvány kiállítását személyesen kérik, azt haladéktalanul ki kell állítani az egyéni vállalkozó részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül kézbesíteni kell.”

Az igazolvány kiállítása díjköteles, mely összegét az Illetéktörvény szabályozza. Az indokolás alapján „10 000 Ft-ot kell fizetni az igazolvány kiállításáért, 3000 Ft-ot az abban szereplő adatok változása miatti cseréért, míg 5000 Ft-ot az elvesztés, rongálódás stb. miatti csere esetén”.

 

 

Az egyéni vállalkozó tevékenysége- teljes vagyonával felel?

Teljes vagyonával felel a vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért. Több tevékenységet is folytathat, melyet több telephelyen és fióktelepen is végezhet. A székhelynek, telephelynek vagy fióktelepnek olyan ingatlannak kell lennie, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy annak használatára egyébként jogosult.

15. § (3) Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.”

A tevékenység folytatásában köteles a vállalkozó személyesen közreműködni, de közreműködőként foglalkoztathat alkalmazottakat.

„16. § (2) Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményeknek a tevékenység folytatása során folyamatosan meg kell felelni.”

Ezen képesítési követelményeknek több telephely, vagy fióktelep esetén mindenhol érvényesülniük kell.

„16. § (4) Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.