Arról korábbi bejegyzésben volt szó, hogy mik az egyéni vállalkozás személyi feltételei. Most folytatom a témát a bejelentéssel, a bejelentés tartalmával, az igazolvány költségével.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdéséhez szükség van bejelentésre, mely díj- és illetékmentes, ugyanis addig nem kezdhető meg az egyéni vállalkozói tevékenység, amíg a vállalkozót nyilvántartásba nem veszik.
- § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes személy a nyilvántartást vezető szervhez e törvény rendelkezéseinek megfelelő bejelentést nyújtson be.
Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) vezeti.
A vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése vagy elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, erre a célra rendszeresített űrlapon, vagy pedig a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál kezdeményezhető.
Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek?
- teljes név, anyja teljes neve, születési hely, idő, lakcím, nyilatkozat arról, hogy a törvény alapján lehet egyéni vállalkozó, mert pl. büntetlen előéletű, 18. évet betöltötte, nem beltag, nincs egyéni cége, állampolgárság, teáor szerinti fő- és egyéb tevékenység, székhely, telephely, fióktelep, ahol a tevékenységet végzi (utóbbi kettő opcionális), adózási nyilatkozat
A bejelentés tartalmáról a 6. § (1) bekezdése rendelkezik.
„6. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
- a) a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét vagy szálláshelyét (a továbbiakban együtt: lakcím), állampolgárságát,
- b) nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn a 3. §-ban meghatározott kizáró okok,
- c) a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve,
- d) a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét,
- e) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek.”
A bejelentésben tájékoztatást kell adni arra vonatkozóan, hogy a vállalkozó mely adatai mi célból kerüljenek nyilvántartásba és azok közül melyek legyen a nyilvános, bárki számára hozzáférhető adat.
Az elektronikus bejelentés esetén, ha az űrlap nem megfelelően került kitöltésre, erről automatikus visszajelzést kap a bejelentő azzal, hogy figyelmeztetik, hogy mi a jogkövetkezménye, hogy ha a bejelentés nélküli tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának. Megfelelő kitöltés esetén, vagy pedig ha nem elektronikus úton jártak el, hanem hatósági bejelentéssel, akkor a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul, automatikusan, az erre a célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül szerzi be az egyéni vállalkozó adószámát, valamint statisztikai számjelét, melyek beérkezését követően a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartásba veszi az egyéni vállalkozót, melyről a bejelentőnek értesítést küld, melynek tartalmi elemeit a 9. § határozza meg.
„9. § A 7. § (3) bekezdése szerinti értesítés tartalmazza:
- a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, a nyilvántartásba vétel napját,
- b) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait,
- c) az egyéni vállalkozó székhelyét, telephelyét (telephelyeit), fióktelepét (fióktelepeit),
- d) az egyéni vállalkozó főtevékenységének és egyéb tevékenységeinek a 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti megjelölését,
- e) az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát, valamint
- f) a 6. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adatokra vonatkozó nyilatkozat kivonatát.”
Az értesítés megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vételről tájékoztatja a nyilvántartást vezető szerv a járási hivatalt, az állami adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt is.
Mikortól kezdheti meg az egyéni vállalkozó a tevékenységet? Tulajdonképpen azonnal, hiszen a nyilvántartásba vétel napjától az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdhető.
Az egyéni vállalkozói igazolvány
Egyéni vállalkozói igazolvány kiállításának van helye az egyéni vállalkozó kérelmére az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor, vagy a tevékenység folytatása során bármikor. A járási hivatal állítja ki az igazolványt, mely a kiállításának napján fennálló, az egyéni vállalkozó nyilvántartásban szereplő adatait igazolja, a tevékenység megkezdéséhez és folytatásához nem szükséges. Tartalmazza: vállalkozó családi és utónevét, tevékenységét és tevékenységi köreit, székhelyének/telephelyeinek/fióktelepeinek címét, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát, adószámát, igazolvány számát, annak kiállítási helyét és idejét, valamint a kiállító hatóság megnevezését a 10. § (1) bekezdésének előírása alapján.
„10. § (4) Ha az igazolvány kiállítását személyesen kérik, azt haladéktalanul ki kell állítani az egyéni vállalkozó részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül kézbesíteni kell.”
Mennyibe kerül az igazolvány kiállítása?
Az igazolvány kiállítása díjköteles, mely összegét az Illetéktörvény szabályozza. Az indokolás alapján „10 000 Ft-ot kell fizetni az igazolvány kiállításáért, 3000 Ft-ot az abban szereplő adatok változása miatti cseréért, míg 5000 Ft-ot az elvesztés, rongálódás stb. miatti csere esetén”.
Az egyéni vállalkozó tevékenysége
Teljes vagyonával felel a vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért. Több tevékenységet is folytathat, melyet több telephelyen és fióktelepen is végezhet. A székhelynek, telephelynek vagy fióktelepnek olyan ingatlannak kell lennie, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy annak használatára egyébként jogosult. Tehát akár bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy szívességi használóként használ egy ingatlant.
„15. § (3) Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.”
A tevékenység folytatásában köteles a vállalkozó személyesen közreműködni, de közreműködőként foglalkoztathat alkalmazottakat.
„16. § (2) Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményeknek a tevékenység folytatása során folyamatosan meg kell felelni.”
Ezen képesítési követelményeknek több telephely, vagy fióktelep esetén mindenhol érvényesülniük kell.
Nagyon fontos, hogy a bejelentéstől a gazdasági tevékenység folytatásakor már fel kell tüntetni az e.v. megjelölést és a nyilvántartási számot, mert ha nincs feltüntetve, akkor „csak” a magánszemélyre gondolhatunk.
„16. § (4) Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.”