Korábban már írtam a szövetkezetekről, alapításáról:
https://drfulopedina.hu/blog/hogyan-alapitsunk-szovetkezetet-es-egyaltalan-mire-jo
2017. július 1. napjától azonban egy új szövetkezeti formaként jelenik meg a közérdekű nyugdíjas szövetkezet. A szervezet szabályait a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: „Törvény”) szabályozza.
Mi a közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja?
- még aktív időskorúak számára foglalkoztatás, munkaerőpiaci reaktivizálás biztosítása,
- a tagok gazdasági és szociális helyzetének előmozdítása,
- a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadása.
A célok megvalósításával a szervezet a közérdeket is szolgálja, így a nevében fel kell tüntetni a „Közérdekű nyugdíjas szövetkezet” megnevezést is.
Kik lehetnek a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai?
- a tagok csak természetes személyek lehetnek, jogi személyek nem, mert a tagok személyes közreműködése kötelező.
- A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjainak minimum 90%-ának öregségi nyugdíjban részesülőnek kell lennie.
Olyan személy nem tartozik előző kategóriába, aki korhatár előtti ellátásban, illetve megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesül.
Hogyan lehetek a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja?
Azon természetes személy, aki a szervezet tagja kíván lenni, tagfelvételi kérelmet kell előterjesztenie az alábbi nyilatkozatokkal:
- a szövetkezet tagja kíván lenni,
- öregségi nyugdíjban részesülő-e,
- az alapszabályban foglaltakat elfogadja és magára nézve kötelezőnek ismeri el,
- igénybe kívánja benni a tagok számra biztosított szolgáltatásokat,
- vállalja a személyes közreműködést a szervezet tevékenységében,
- vállalja teljesíteni azt a vagyoni hozzájárulást, melyet az alapszabályban előre meghatároztak.
A személyes közreműködésre vonatkozó szabályok
A kérelem elbírálását követően a szövetkezet és a tag megállapodást köt a személyes közreműködés vonatozásában az alábbi tartalommal:
- személyes közreműködés konkrét tartalma,
- módja,
- ellentételezése (arányban a személyes közreműködés mértékével).
A személyes közreműködés teljesíthető a szövetkezet által harmadik személynek nyújtott szolgáltatás keretében is, melyet külső szolgáltatásnak nevez a Törvény. A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) megbízásra vonatkozó, valamint a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: „Mt.”) meghatározott szabályait kell alkalmazni. A jogviszony megállapodás útján jön létre, melyben rögzíteni kell a következőket:
- vállalt feladatok köre,
- feladatteljesítés tartamára járó, egyes feladatokhoz kapcsolódó díj, valamint a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások legkisebb összege,
- szövetkezet és tag közötti kapcsolattartás módja a feladat teljesítésének időtartama alatt.
A szövetkezetnek és a tagnak is meg kell állapodnia írásban az alábbiakról:
– a szolgáltatás fogadójának személyében,
– a teljesítendő konkrét feladatban,
– a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
– a feladat teljesítésének helyében, valamint
– a feladat teljesítésének időtartamában
A közreműködő személy nem válik biztosítottá, aki öregségi nyugdíjat kap, az után járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.
Olyan tag után, aki nem részesül öregségi nyugdíjban, ott a jogviszony szerint keletkezik járulékfizetési kötelezettség.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet gazdálkodása
A nyugdíjas szövetkezet, ha jól gazdálkodik, akkor közösségi alapot képez.
A közösségi alap felhasználásának módja:
- kinek?
A tagnak vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója részére használható fel.
- Mire?
A szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni.
A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénylésére, az odaítélés eljárási rendjére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.
Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet is a társasági adó alanya, teht társasági adót fizetnie kell.
Közérdekű nyugdíjas szövetkezet alapítása esetén állok rendelkezésre, kérem hívjon bizalommal.
Tisztelettel:
dr. Fülöp Edina
ügyvéd
0630-363-1727
edina.fulop@avocat.hu
Üdvözlöm!Férjem,65 éves múlott!Leszázalékolt volt,már az öregségi nyugdíjba vonulás előtt,és ezt a pénzbeli ellátást választotta!Mint leszázalékolt,úgy is dolgozott,de mivel betöltötte a 65 életévét,felmondtak neki!Most egy új lehetőség,a nyugdíjas szövetkezet!Itt azért nem regisztrálják,mert rokkant nyugdíjat kap!Nem értem?Nyugdíjas korú,dolgozni akaró,és tudó-és nem tud munkát vállalni!Csak feketén lehet dolgozni???Kérem írja le véleményét.Köszönöm!
Kedves Feketéné Zsuzsi! A törvény szerint sajnos nem minősül öregségi nyugdíjasnak az, aki rokkantsági ellátásban részesül. A törvény célja az, hogy a nyugdíjasokat lehessen kedvezően foglalkoztatni, így valószínű ezt módosítani fogják. Azt biztosan tudja, hogy 10-ből egy embernek nem kell öregségi nyugdíjasnak minősülnie, így fentiektől függetlenül kérheti, hogy a nyugdíjas szövetkezet tagja lehessen. Üdvözlettel: dr. Fülöp Edina ügyvéd
A módosítás szerint már az is tagja lehet, aki átmeneti bányászjáradékban részesül.