Ügyfelem azzal keresett fel, hogy apja kihagyta őt a végrendeletéből. A 2013-ban kelt dokumentumban csak lányát nevezte meg örökösnek. 2016-ban hunyt el. Érvényesíthető-e a kötelesrész és ha igen, mennyi jár nekik a hagyatékból?
Kellett volna ügyfelemnek örökölnie? Jár neki a kötelesrész? Mi a mértéke a kötelesrésznek, mennyi pénz jár ezen a címen és meddig lehet érvényesíteni?
Az ügyben releváns jogszabályokat a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza.
A jelen írás nem minősül jogi tanácsadásnak, jogi tanácsokat csak a dokumentumok megismerése után és az Ügyfelek meghallgatása után adok személyesen vagy skype útján.
1. Érvényesíthető-e igény a hagyatékból, ha a végrendelet nem említi azt, aki egyébként az öröklésre jogosult lenne?
Igen. Ez az igény a kötelesrész, mely alapján az elhunyt közeli családtagjai igényt tarthatnak a hagyaték egy részére.
2. Mi a kötelesrész?
Tulajdonképpen egy pénzkövetelés, abban az esetben lehet róla szó, ha az elhalálozott nem juttat vagyont a törvényes örökösnek és a végrendeletben nem tagadta ki a törvényes örököst.
Tehát mindkét feltétel fontos, hiszen ha a végrendeletben szerepel kitagadás, akkor nem jár kötelesrész sem.
A törvény szerint a családtagok a törvényes öröklés szabályai szerint megállapított sorrendben és formában jogosultak kötelesrészre. E szerint kötelesrészre jogosult mind a volt házastárs, mind a leszármazó. A törvény szerint örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Emellett a házastársat is egy gyermeknyi rész illeti meg a hagyatékból. [Ptk. 7:55., 7:58.§]
3. Mi a kötelesrész alapja?
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. A kötelesrész alapjának szerepe az, hogy ebből lesz majd kiszámítható a kötelesrész mértéke. A hagyaték tiszta értékének meghatározásánál figyelembe kell venni a hagyatékhoz tartozó valamennyi vagyontárgyat, majd ezen – bruttó – értékből le kell vonni meghatározott hagyatéki terheket. Ezek a terhek a következők:
– az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
– a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (eljárási és egyéb illeték stb.) és
– az örökhagyó tartozásai.
Továbbá a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az örökhagyó által bárkinek juttatott ingyenes adományokat (készpénzt, értékpapírt, ingatlan és ingó vagyontárgyakat) is. Az ingyenes adományokat főszabály szerint a juttatáskori értéken kell figyelembe venni.
4. Mi nem tartozik a kötelesrész alapjához?
Nem tartozik a kötelesrész alapjához
- az örökhagyó 10 évvel ezelőtt ajándékozott vagyontárgyat, ingatlant bárkinek és annak az értéke
- az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott; pl. valakinek ajándékozott egy ingatlant, és csak utána született gyermeke. A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat létrejöttének időpontja házasságból származó gyermek és a házastársak által közös örökbefogadással örökbe fogadott gyermek esetén a házasságkötés időpontja, más örökbe fogadott gyermek esetén az örökbefogadás időpontja, egyébként a gyermek fogamzása.
- a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke: itt a szülinapi ajándék mértékére gondoljunk
- a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke-
- rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
- Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.
5. Mennyi a kötelesrész mértéke?
Annak harmada, ami az örökösnek járna, ha nem lenne végrendelet és a törvényes öröklés szabályai lennének az irányadóak.
Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.
A törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.
6. Meddig érvényesíthető a kötelesrész?
A kötelesrészi igény érvényesítése időhöz kötött. Tekintettel arra, hogy az örökhagyó 2016-ban hunyt el, sajnálatos módon a kötelesrészi igény érvényesítésére nincs lehetőség, mert annak érvényesítési ideje 5 év.
Amennyiben szabályos végrendeletet szeretne, olyat, ami minden kétséget kizáróan a saját akaratát tartalmazza, forduljon hozzám bizalommal:
dr. Fülöp Edina ügyvéd
iroda@drfulopedina.hu