Ügyfelem azzal keresett fel, hogy apja kihagyta őt a végrendeletéből. A 2013-ban kelt dokumentumban csak lányát nevezte meg örökösnek. 2016-ban hunyt el. Érvényesíthető-e a kötelesrész és ha igen, mennyi jár nekik a hagyatékból?

Kellett volna ügyfelemnek örökölnie? Jár neki a kötelesrész? Mi a mértéke a kötelesrésznek, mennyi pénz jár ezen a címen és meddig lehet érvényesíteni?

Az ügyben releváns jogszabályokat a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza.

A jelen írás nem minősül jogi tanácsadásnak, jogi tanácsokat csak a dokumentumok megismerése után és az Ügyfelek meghallgatása után adok személyesen vagy skype útján.

1. Érvényesíthető-e igény a hagyatékból, ha a végrendelet nem említi azt, aki egyébként az öröklésre jogosult lenne?

Igen. Ez az igény a kötelesrész, mely alapján az elhunyt közeli családtagjai igényt tarthatnak a hagyaték egy részére.

 2. Mi a kötelesrész?

Tulajdonképpen egy pénzkövetelés, abban az esetben lehet róla szó, ha az elhalálozott nem juttat vagyont a törvényes örökösnek és a végrendeletben nem tagadta ki a törvényes örököst.

Tehát mindkét feltétel fontos, hiszen ha a végrendeletben szerepel kitagadás, akkor nem jár kötelesrész sem.

A törvény szerint a családtagok a törvényes öröklés szabályai szerint megállapított sorrendben és formában jogosultak kötelesrészre. E szerint kötelesrészre jogosult mind a volt házastárs, mind a leszármazó. A törvény szerint örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Emellett a házastársat is egy gyermeknyi rész illeti meg a hagyatékból. [Ptk. 7:55., 7:58.§]

3. Mi a kötelesrész alapja?

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. A kötelesrész alapjának szerepe az, hogy ebből lesz majd kiszámítható a kötelesrész mértéke. A hagyaték tiszta értékének meghatározásánál figyelembe kell venni a hagyatékhoz tartozó valamennyi vagyontárgyat, majd ezen – bruttó – értékből le kell vonni meghatározott hagyatéki terheket. Ezek a terhek a következők:

– az örökhagyó illő eltemetésének költségei;

– a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (eljárási és egyéb illeték stb.) és

– az örökhagyó tartozásai.

Továbbá a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az örökhagyó által bárkinek juttatott ingyenes adományokat (készpénzt, értékpapírt, ingatlan és ingó vagyontárgyakat) is. Az ingyenes adományokat főszabály szerint a juttatáskori értéken kell figyelembe venni.

4. Mi nem tartozik a kötelesrész alapjához?

Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1.  az örökhagyó 10 évvel ezelőtt ajándékozott vagyontárgyat, ingatlant bárkinek és annak az értéke
2. az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott; pl. valakinek ajándékozott egy ingatlant, és csak utána született gyermeke. A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat létrejöttének időpontja házasságból származó gyermek és a házastársak által közös örökbefogadással örökbe fogadott gyermek esetén a házasságkötés időpontja, más örökbe fogadott gyermek esetén az örökbefogadás időpontja, egyébként a gyermek fogamzása.
3. a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke: itt a szülinapi ajándék mértékére gondoljunk
4. a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke- 
5.  rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
6. Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

5. Mennyi a kötelesrész mértéke?

Annak harmada, ami az örökösnek járna, ha nem lenne végrendelet és a törvényes öröklés szabályai lennének az irányadóak.

 Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.

A törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.

6. Meddig érvényesíthető a kötelesrész?

A kötelesrészi igény érvényesítése időhöz kötött. Tekintettel arra, hogy az örökhagyó 2016-ban hunyt el, sajnálatos módon a kötelesrészi igény érvényesítésére nincs lehetőség, mert annak érvényesítési ideje 5 év.

Amennyiben szabályos végrendeletet szeretne, olyat, ami minden kétséget kizáróan a saját akaratát tartalmazza, forduljon hozzám bizalommal:

dr. Fülöp Edina ügyvéd

iroda@drfulopedina.hu

Facebook oldalam: https://www.facebook.com/drfulopedinaugyved