A törvény előírja, hogy a lakásbérleti szerződést írásban kell létrehozni, ennek ellenére sajnos sem a bérbeadók, sem a bérlők nem ragaszkodnak hozzá annak ellenére, hogy sok felesleges jogvitától kímélhetnék meg magukat, ha egy pontos, jól megfogalmazott szerződés áll rendelkezésükre, hiszen megkönnyíti az esetleges jogvitákban a bizonyítást, valamint egyfajta biztosítékot is nyújt a felek számára, lehet mire hivatkozni.
Sajnos sok esetben a bérbeadók nem ragaszkodnak a leírt szerződéshez, mert nem akarnak adót fizetni, a bérlőket pedig nem különösebben érdekli. Örülnek, ha az ügyvédi, közjegyzői díjat is megspórolják. Azonban mindketten rosszul járhatnak, ha nem elég körültekintőek.
Mi legyen a szerződésben?
- felek
- Bérbeadó részéről: Fontos ellenőrizni, hogy aki a lakást kiadja, biztosan jogosult-e a kiadásra. Le kell kérni egy tulajdoni lapot, és úgy rögzíteni a tulajdonos, mint bérbeadó adatait. A tulajdoni lap legyen friss, ne fogadjunk el korábbi földhivatali határozatokat. Szükséges adatok: a név, lakcím, anyja neve, valamint a születési helye, ideje. Fontos megnézni, hogy van-e haszonélvező, mert ebben az esetben a haszonélvező hozzájárulására is szükség van.
Az is előfordulhat, hogy albérlő akarja az lakást bérbe adni, ebben az esetben meg kell győződni róla, hogy a tulajdonos engedélyezte-e, hogy a bérlő a lakást tovább adhassa albérletbe.
- Bérlő részéről: Fenti személyes adatok szükségesek. Minél több adat áll rendelkezésünkre, annál jobb.
- bérlet tárgya
Mivel rendelkezünk tulajdoni lappal, ezért nem lesz nehéz meghatározni a bérlet tárgyát: az ingatlanra vonatkozó adatokat, a címet és a helyrajzi számot. Fontos a pontos megjelölés, valamint a bérlemény állapotának pontos, részletes körülírása. Az állapot szemléltetéséhez hasznos fotókat, videókat készíteni, esetleg jegyzőkönyvet felvenni a későbbi viták elkerülése érdekében.
- díj
A szerződésben meg kell határozni a bérleti díjjal kapcsolatban:
- a pontos összeget (írjuk ki betűkkel is),
- a fizetési módját (készpénz vagy utalás)
- a fizetés gyakoriságát és időpontját,
- a fizetési határidőt (lefektetve, hogy ez az átutalás határideje/pénz beérkezésének határideje pl.)
Az utóbbinak akkor van jelentősége, ha a bérlő a határidőt elmulasztja, és a bérbeadó emiatt felmondja a szerződést.
- Érdemes a feleknek lefektetniük, hogy a bérleti díjat meg lehet-e változtatni, valamint azt hogyan jogosult a bérbeadó emelni/csökkenteni.
Bérbeadó és bérlők között sok esetben alakult ki emiatt konfliktus az elmúlt időben, hiszen a lakások bérleti díja akár 100 %-kal is növekedett a piacon és a bérbeadók természetesen a magasabb profit elérésére törekednek.
- kaució: Lakásbérlet esetén a bérlő meghatározott összeget köteles fizetni a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául a bérbeadó részére, mely összeget a felek a szerződésben határoznak meg.
- időtartam
A bérleti szerződést határozott és határozatlan időtartamra is meg lehet kötni. Érdemes a szerződésben lefektetni, hogy határozott vagy határozatlan időtartamra jött létre, valamint határozott idő esetén az időtartamot is foglaljuk bele.
Érdemes átgondolni, hogy a határozott időtartam mennyi időre szóljon, hiszen sok körülmény változhat egy év alatt is, és határozott időtartam esetén nincs lehetőség a rendes felmondást gyakorolni…
Ezt tudta?
Akkor, ha határozott időre jön létre a szerződés, azonban a lakást a bérlő tovább használja és a bérbeadó ez ellen nem tiltakozik az időtartam lejártát követő 15 napos jogvesztő határidőn belül, akkor a szerződés a törvény alapján határozatlan időtartamúvá alakul át.
- használat mértéke és módja
Érdemes a szerződésben tisztázni, hogy mire terjed ki a használat, ugyanis törvény alapján a bérlő a dolgot a rendeltetésének, valamint a szerződésnek megfelelően jogosult használni. A bérlő a dolgot albérletbe vagy más használatába adhatja a bérbeadó hozzájárulásával a törvény alapján, ezért abban az esetben, ha a felek ettől el kívánnak térni (tehát ha a bérbeadó például kiköti, hogy a hozzájárulása ellenére sem adható a dolog albérletbe vagy más használatába), akkor ezt a szerződésbe kell foglalni.
- költségviselés
A dolog fenntartásával járó kisebb költségek viselésére köteles a bérlő, a többi költség viselése pedig a bérbeadó felelőssége a törvény alapján, ezért abban az esetben, ha a felek ettől el kívánnak térni, akkor azt szerződésbe kell foglalniuk. Az esetleges jogviták kialakulásának elkerülése érdekében is hasznos megállapodniuk abban, hogy mely költséget melyik fél viseli a bérleti szerződés fennállása alatt.
+ 1 tipp: Fektessük le a szerződésben, hogy a bérleti díjon felül milyen költségek jöhetnek szóba, milyen közüzemi díjak merülhetnek fel, azokat ki és milyen módon fizeti, átírásra kerülnek-e az órák, van-e közös költség, van-e adófizetési kötelezettség. Nem feltétlen méltányos, ha a felújítási alapot- mely a közös költség része- a bérlő fizeti.
- szerződés megszüntetése
A felek megállapodhatnak, hogy hogyan szüntethetik meg a szerződést, melyik fél és mikor állhat el/mondhatja fel a szerződést, valamint az milyen esetekben szűnik meg. A szerződés megszűnése esetére az elszámolási kérdéseket is célszerű lefektetni a szerződésben. Ilyenkor jönnek majd jól a fotók, illetve a jegyzőkönyv, amit a lakás állapotáról, a benne maradó felszerelési tárgyakról készítettünk.
Összességében javaslom, hogy a bérleti szerződés megkötésekor járjanak el körültekintően, az ügyvédi munkadíj meghozza a későbbiekben a gyümölcsét, amikor több százezer forintba kerülő vitáktól kímélik meg magukat.ár
Keressenek bizalommal, akár bérlőként, akár bérbeadóként.
Tisztelettel:
dr. Fülöp Edina
ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász
06303631727
drfulopedina@gmail.com, edina.fulop@avovat.hu
