Aki társasházban lakik, annak nem ismeretlen ez a havonta rendszeres kiadás, amelyet a közgyűlés határozata alapján a társasház fenntartására fizetnek a tulajdonostársak. Ennél egy kicsit pontosabb megfogalmazást a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: „Törvény”) 24. § (1) bekezdése adja, miszerint a közös költség fogalma alá tartozik a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás.
A közös költséget kinek kell fizetnie?
A társasházban fizetendő közös költség a tulajdonostársakat terheli, méghozzá a tulajdoni hányaduk arányában. Ez egy általános szabály, mely rendelkezéstől a társasház szervezeti-működési szabályzata eltérően határozhat meg. Lakásvásárlás előtt érdemes tehát a közös költség mértéke felől érdeklődni azon lakás vonatkozásában, amit meg kívánunk vásárolni.
Mi történik, ha valaki nem fizeti a közös költséget?
Gondolom sokan tapasztalták már, hogy a közös költség fizetésével a legegyszerűbb „elcsúszni”, mert nem ír a szolgáltató, hogy kikapcsolja a tévét, vagy nem fenyeget minket, hogy nem lesz villany. Persze a közös képviselő is ír felszólítást, de a közös költség elmaradásának nincs olyan gyorsan érezhető következménye, mint a villany kikapcsolásának, főként, ha esetleg villannyal is fűtünk és hideg van.
Miért kell mégis résen lenni?
Abban az esetben, ha az egyik tulajdonostárs minimum 3 hónapig nem fizeti a közös költséget, akkor a saját tulajdonában álló ingatlanra, valamint az ahhoz tartozó közös tulajdoni hányadára jelzálogjogot jegyeztethet be a társasház a tartozás megfizetésének biztosítékául (Törvény 30. § (1) bekezdése alapján).
A bejegyeztetést közgyűlésnek és erről való határozathozatalnak kell megelőznie. A határozathozatalnál a hátralékos tulajdonostárs nem szavazhat, a tulajdoni hányadát a határozatképesség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.
Ha a tulajdonostársak határozata alapján a jelzálogjog a társasház javára bejegyezhető, akkor is ez várat magára, mert a hátralékos tulajdonostársnak a határozat kézbesítésétől 60 nap áll rendelkezésére a határozat bíróság előtti megtámadására.
Abban az esetben nincs szükség a közgyűlés összehívására, ha a szervezeti és működési szabályzat szerint a közös képviselő jogosult a hátralékos tulajdonos lakására a jelzálogot bejegyeztetni.
Ezt a földhivatali költséget (6600,- Ft) és az ügyvédi költséget a tulajdonostárs fogja viselni, tehát érdemes a közös költség pontos fizetésére is figyelni.
Milyen gyakran jegyeztethetik be? Ügyvéd kell?
Mindkét esetben – tehát akár közgyűlési határozat születik, akár a közös képviselő dönt a jelzálogbejegyzésről- a jelzálog bejegyeztetéséhez ügyvéd közreműködése szükséges. A jelzálog bejegyeztetése 3 havonta megismételhető, ha a tulajdonos még mindig tartozik.
A jelzálog törléséhez szintén ügyvéd közreműködése szükséges. Fontos szabály, hogy abban az esetben, ha a közös költség kiegyenlítése maradéktalanul megtörtént, akkor a közös képviselőnek 8 napon belül intézkednie kell a jelzálog törlése és annak a földhivatalhoz való benyújtása iránt.
Remélem mindenkinek, aki társasházban lakik, tudtam segíteni ezzel a cikkel, hogy tisztában legyen vele, mi történik a közös költség nemfizetése esetén.
Abban az esetben, ha Ön közös képviselő és segítségre van szüksége, természetesen állok a társasházak rendelkezésére az ügyvédi munka, földhivatali intézkedés során.
Tisztelettel:
dr. Fülöp Edina
ügyvéd-0630361727
1122 Budapest, Városmajor utca 33. I/1.