Lehet-e a lakásunk a cég székhelye? Milyen a jó székhely? A magánlakás székhelyként olcsó és kényelmes megoldásnak tűnik, de nem mindig jó ötlet. Ilyenkor ugyanis a cég ügyei az otthonunkat is érintik, az adóhatóság, a társasház, a közműszolgáltatók és a bank szempontjából egyaránt.

Sok vállalkozó cégalapításkor a saját lakását adja meg székhelyként, vagy egy ismerőse lakásában jelenti be a céget. Ebben a cikkben sorra vesszük, milyen kockázatokkal jár ez a döntés, és mire érdemes figyelni, mielőtt aláírjuk a cégbejegyzési kérelmet.

Mi az a székhely, és miért számít?

A székhely a cég „hivatalos lakcíme”: a központi ügyintézés helye. Ide érkeznek a hivatalos levelek, itt kell őrizni a cégiratokat, és itt kell elérhetőnek lennie a cégnek. A székhely kötelezően bejelentendő adat, szerepel a cégjegyzékben, így bárki megismerheti.

Egy lakás háromféle jogcímen lehet székhely:

• saját tulajdon: a lakás a miénk (vagy a cég tagjáé, ügyvezetőjéé);
• bérleti szerződés: a cég bérli a lakást vagy annak egy részét;
• ingyenes (szívességi) használat: a tulajdonos díj nélkül engedi át a használatot.

Akárhogy is döntünk, a cégbíróság felé igazolni kell, hogy a cég jogszerűen használja az ingatlant. Ha a lakásnak több tulajdonosa van, általában mindegyikük hozzájárulására szükség van.

Milyen kockázatokkal jár a lakásban tartott székhely?

1. Amikor a NAV bekopogtat

Ha a lakás a cég székhelye, az adóhatóság ott keresi a céget. Ellenőrzéskor vagy szemlén a NAV jellemzően előre értesít, de végrehajtáskor a végrehajtó a székhelyen jelenik meg, és bebocsátást kér.

Végrehajtásra akkor kerülhet sor, ha a cégnek meg nem fizetett tartozása van. Ilyenkor a végrehajtó a lakásban talált ingóságokat, például a laptopot, a tévét vagy a bútorokat is lefoglalhatja, mert azokat első ránézésre a céghez tartozónak tekintheti.

Aki szerint a lefoglalt tárgy az övé, és nem a cégé, kérheti a foglalás feloldását. Ehhez azonban bizonyítania kell a tulajdonjogát, ami a gyakorlatban nem egyszerű: ki tartja kéznél évekkel később a tévé vagy a laptop számláját?

Ezért érdemes a magáncélú, értékesebb tárgyak számláit és garanciajegyeit külön, rendezetten megőrizni.

2. A cégtábla nem formalitás

A székhelyet cégtáblával kötelező megjelölni. Sokan ezt elfelejtik, mások szándékosan nem teszik ki, például azért, hogy a társasház ne tudja meg, hogy cég működik a lakásban.

A NAV rendszeresen ellenőrzi a székhelyeket. Ha nincs kint a cégtábla, és a céget sem találja ott, azt feltételezheti, hogy a cég a székhelyén nem lelhető fel. Ennek súlyos következményei lehetnek:

1. a NAV felfüggesztheti, majd törölheti a cég adószámát;
2. adószám nélkül a cég gyakorlatilag nem tud működni;
3. a folyamat végén a cég megszüntetése, akár kényszertörlése is bekövetkezhet.

3. Ha napközben senki sincs otthon

A törvény nem írja elő, hogy a székhelyen egész nap tartózkodjon valaki. Ha azonban az adóhatóság többször sem talál ott senkit, és a cégtábla sincs kint, könnyen arra juthat, hogy a cég valójában nem működik.

Fontos, hogy a hivatalos postát is rendszeresen átvegyük. Az átvétel elmaradása önmagában jogkövetkezményekkel járhat, mert a hivatalos iratot ilyenkor kézbesítettnek tekinthetik.

4. A társasház és a közös költség

Ha a lakás társasházban van, a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) eltérő, magasabb közös költséget írhat elő a gazdasági célra használt lakásokra. Ha a társasház tudomást szerez a cég működéséről, ezt érvényesítheti is.

A cégtábla elhagyása viszont nem megoldás erre, mert ahogy fent láttuk, az sokkal nagyobb bajt okozhat.

5. Építményadó

Sok önkormányzat szed építményadót. A lakásokra sok helyen mentesség vagy kedvezmény vonatkozik, ez azonban gyakran csak akkor jár, ha a lakást ténylegesen lakásként használják. Az adót főszabály szerint nem a cég, hanem a lakás tulajdonosa fizeti.

Hogy pontosan mikor vész el a mentesség, azt minden önkormányzat maga dönti el, és a szabályok településenként, sőt kerületenként is nagyon eltérőek:

• Ahol a cég által használt terület számít, ott csak a vállalkozás által használt lakásrész után kell adót fizetni, gyakran a lakásokénál magasabb mértékben.
• Ahol már a székhely bejegyzése is elég, ott önmagában az, hogy a lakás cégszékhely, megszüntetheti a mentességet, akár a teljes lakásra. Van olyan budapesti kerület, ahol a mentesség megmarad, ha a tulajdonos a saját cége székhelyét jegyzi be abba a lakásba, amelyben ő maga is lakik. Ha viszont más cégének ad székhelyet, vagy nem lakik a lakásban, a teljes alapterület után adót kell fizetni.

Mielőtt tehát a lakásba székhelyet jegyeztetünk be, vagy annak egy részét a cég használatába adjuk, érdemes megnézni a helyi adórendeletet, vagy rákérdezni az önkormányzat adóügyi osztályán.

Ahol a használt terület számít, ott csábító lehet úgy „trükközni”, hogy a lakásból papíron csak néhány négyzetmétert adunk a cég használatába. Ha azonban a cég valójában ennél nagyobb részt használ, például a nappaliban fogadja az ügyfeleket, vagy több szobában is dolgoznak, az adóhatóság ezt vitathatja. Ilyenkor a különbözet után adót, sőt pótlékot és bírságot is kiszabhat. Az ilyen vitákat jobb elkerülni, ezért azt a területet jelöljük meg, amelyet a cég ténylegesen használ.

6. Drágább lehet az áram és a fűtés

A közüzemi szolgáltatók a lakossági és a nem lakossági felhasználást eltérő díjjal számolhatják. Ha a szolgáltató észleli, hogy az ingatlanban gazdasági tevékenység folyik vagy cég székhelye van, igényt tarthat a magasabb tarifára.

7. Ha a lakáson hitel van

Sok lakáshitel-szerződés előírja, hogy az ingatlan vállalkozási célú használatához a bank hozzájárulása kell. Ha a bank engedély nélkül szerez tudomást a cégről, ezt szerződésszegésnek tekintheti, és felmondhatja a hitelt. Ilyenkor a teljes tartozás egy összegben esedékessé válik.

Mielőtt a jelzáloggal terhelt lakást székhelyként bejelentjük, olvassuk el a kölcsönszerződést, és szükség esetén kérjük a bank írásos hozzájárulását.

8. Ha a mi lakásunkban van más cégének a székhelye

A kockázat a tulajdonost is érinti, ha bérlőjének vagy ismerősének engedi meg, hogy a lakásba jelentse be a cégét. A székhelyet ugyanis csak maga a cég helyezheti át, a tulajdonos nem tudja „kijelenteni” a céget, ahogy egy lakót sem lehet egy kattintással kiírni.

Ha a jogviszony megszűnt, de a cég nem költözik el, a tulajdonos a cégbírósághoz fordulhat (törvényességi felügyeleti eljárás). Ez azonban időbe telik, és addig például az ingatlan eladását is megnehezítheti, ha a vevő nem szeretne „idegen céget” a megvett lakásban. Ezért a használatot engedő szerződésben érdemes előre rögzíteni, hogy a jogviszony végén a cég köteles határidőben áthelyezni a székhelyét.

Megoldás-e a székhelyszolgáltató?

Részben igen. A székhelyszolgáltató díj ellenében biztosít címet a cégnek, átveszi és továbbítja a postát, így a magánlakás kimarad a cég ügyeiből.

Van azonban egy kevésbé ismert hátránya. A pénzmosás elleni szabályok és a Magyar Nemzeti Bank iránymutatásai miatt a bankok fokozott kockázatúnak tekinthetik azokat a cégeket, amelyek székhelyszolgáltatónál vannak bejegyezve. Ezért ezeknek a cégeknek gyakran nehezebb bankszámlát nyitni, és több igazolást kérnek tőlük. Érdemes előre egyeztetni a kiszemelt bankkal.

Mi tehát a jó székhely?

Az a jó székhely, ahol a cég ténylegesen dolgozik, és ahol van valaki, aki ismeri a cég ügyeit. Ő az adóhatóságot is fogadni tudja, és felvilágosítást ad a cég működéséről.

Ha mégis a lakásunk mellett döntünk, előtte érdemes végiggondolni:

• kint van-e a cégtábla a bejáratnál;
• ki veszi át rendszeresen a hivatalos postát;
• mit ír elő a társasház SZMSZ-e a közös költségről;
• kell-e építményadót fizetni, és ha igen, mennyit;
• hitel esetén mit mond a kölcsönszerződés, és kell-e a bank hozzájárulása;
• közös tulajdon esetén hozzájárult-e minden tulajdonostárs;
• megvannak-e a magáncélú értékes tárgyak számlái;
• ha más cégét engedjük be, rögzíti-e a szerződés a székhely áthelyezésének határidejét.

Ez a cikk általános tájékoztatás, nem minősül egyedi jogi tanácsnak. A konkrét helyzet megítéléséhez forduljon ügyvédhez.