Real estate agent holding keys to new flat. Real estate, buy a home concept
Ügyfelem megkeresése:
„Én és a testvérem 50-50 %-ban vagyunk tulajdonosai az édesanyámtól örökölt lakásban. A
lakás 1 szobás, nagyon kicsi.
Sajnos a kapcsolat megromlott közöttünk, így nem is beszélünk egymással. Én nagyon
szeretném eladni a lakást, hogy tudjak venni a lányomnak egy másikat, de nem tudom milyen
lehetőségeim vannak. Találtam egy vevőt, aki megvenné az egész lakást. Kötelezhető a
testvérem, hogy aláírja az adásvételi szerződést? Mert ha igen, akkor elküldeném neki az
általan ismert utolsó lakcímére. (sajnos nem tudom, hogy ott lakik-e még, vagy sem.)”
Válaszom:
A rövid válaszom, hogy sajnos nem kötelezhető arra a testvér, hogy aláírja az adás-vételi
szerződést.
Hogy lehet akkor elérni, hogy megszabaduljunk az ingatlantól?
Klasszikus példa, hogy egy tárgy (ingó) tulajdonjogával fel lehet hagyni (kidobjuk a
szemétbe), ingatlan tulajdonjogával nem lehet felhagyni. De egyénként sem érdemes, mert ki
akarna megszabadulni több millió forinttól?
A legjobb mindig a közös megegyezés, de mivel ebben az esetben- a kapcsolat megromlása
miatt- nem lehetséges, ezért a közös értékesítésben (magyarul eladásban) nem fognak tudni
megállapodni.
A kérdező eladhatja a saját 50 %-t a vevőnek, de ebben az esetben az elfogadott vételi
ajánlatot vagy az adás-vételi szerződést el kell küldeni a testvérének. Jogosan merül fel a
kérdés, hogy hova kellene küldeni. A válaszom: a tulajdoni lapon szereplő címre. Ez a
szabályos kézbesítés. Ha nem ott lakik a testvér, az az ő baja. Mindenkinek be kell jelentenie
a földhivatalba jelen pillanatban, hogy mi az állandó lakcíme. A földhivatal fele a tértivevényt
kell beadni, hogy ténylegesen közöltük a szerződéses feltételeket, ami alapján a tulajdonostárs
eldöntheti, hogy él-e az elővásárlási jogával. Én személy szerint küldök lemondó
nyilatkozatot is, de ez nem kötelező, viszont, ha valaki szeretné, akkor vissza is küldheti
nekem postán.
Mi a helyzet, ha így a vevőnek nem kell a lakás?
Lássuk be, hogy ez érthető, hiszen fél lakással nem biztos, hogy tud bármit kezdeni. Főleg, ha
nem is az ügyfél van a lakásban, hanem a testvére.
Mi a megoldás?
A bírósághoz kell fordulni a közös tulajdon megszüntetése iránt.
Azokban az esetekben, ha nem szüntethető meg más módon a közös tulajdon (tehát például
a természetbeni megosztás nem lehetséges, mert a lakás kicsi, mint ebben az esetben is, tehát
nem mondhatjuk, hogy egyik szobát az egyik testvér, a másik szobát a másik testvér
használja, valamint nem is ez a cél), akkor a közös tulajdon tárgyát értékesíteni kell. A
bíróság fogja meghatározni azt a minimum összeget, amin el fog indulni az árverési licit.
Mi a helyzet, ha a felek nem tudnak megegyezni a bíróságon sem abban, hogy mennyit
ér az ingatlan?
Ebben az esetben a bíróság szakértőt fog kirendelni, aki megállapítja a lakás értékét.
A jogerős ítélet után végrehajtás keretében fogja a végrehajtó értékesíteni a lakást és a befolyt
összeget a tulajdonosok között szétosztja.
És ami a legfontosabb, hogy megszabadulnak a tulajdonostársak a lakástól, egymástól és egy vagy több konfliktustól…