Egy ügyfelem azzal keresett meg, hogy néhai férje kihagyta őt és lányát a végrendeletéből. A 2013-ban kelt dokumentumban csak a fiát nevezte meg örökösnek. Érvényesíthető-e a kötelesrész Ügyfelemnek vagy a lányának, és ha igen, mennyi jár nekik a hagyatékból? Az is kérdés, hogy mikor, mennyi ideig tudjuk ezt érvényesíteni?
- Érvényesíthető-e igény a hagyatékból, ha a végrendelet nem említ?
Igen. Ez az igény a kötelesrész, mely alapján az elhunyt közeli családtagjai igényt tarthatnak a hagyaték egy részére, ha végrendelet hiányában örökösök lennének. A kötelesrész iránti igény az öröklés megnyílásától (azaz az örökhagyó halálától) számított öt év alatt évül el. [Ptk. 7:75-76. §]
A törvény szerint a családtagok a törvényes öröklés szabályai szerint megállapított sorrendben és formában jogosultak kötelesrészre. E szerint kötelesrészre jogosult mind a volt házastárs, mind a leszármazó. A törvény szerint örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Emellett a házastársat is egy gyermeknyi rész illeti meg a hagyatékból. [Ptk. 7:55., 7:58.§]
- Mi a kötelesrész alapja?
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. A kötelesrész alapjának szerepe az, hogy ebből lesz majd kiszámítható a kötelesrész mértéke. A hagyaték tiszta értékének meghatározásánál figyelembe kell venni a hagyatékhoz tartozó valamennyi vagyontárgyat, majd ezen – bruttó – értékből le kell vonni meghatározott hagyatéki terheket. Ezek a terhek a következők:
– az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
– a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (eljárási és egyéb illeték stb.) és
– az örökhagyó tartozásai.
Továbbá a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az örökhagyó által bárkinek juttatott ingyenes adományokat (készpénzt, értékpapírt, ingatlan és ingó vagyontárgyakat) is. Az ingyenes adományokat főszabály szerint a juttatáskori értéken kell figyelembe venni.
Viszont nem tartozik a kötelesrész alapjához:
Ptk. 7:81. § [A kötelesrész alapjából kivont adományok]
(1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához
- a) az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke;
- b) az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
- c) a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke;
- d) a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke;
- e) az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
(2) A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat létrejöttének időpontja házasságból származó gyermek és a házastársak által közös örökbefogadással örökbe fogadott gyermek esetén a házasságkötés időpontja, más örökbe fogadott gyermek esetén az örökbefogadás időpontja, egyébként a gyermek fogamzása.
(3) Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.
- Mennyi a kötelesrész mértéke?
Tehát a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki, mint törvényes örökösnek járna.
Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.
A törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.
- Mennyi ideig érvényesíthető a kötelesrész?
Látható, hogy a törvény tisztességes mértéket ad meg a kötelesrészből, s gondoskodik a hozzátartozókról. Azonban a kötelesrészi igény időhöz kötött. Tekintettel arra, hogy az örökhagyó ebben az esetben 2015. június 2.-án hunyt el, sajnálatos módon a kötelesrészi igény érvényesítésére nincs lehetőség. A kötelesrész érvényesítésére nyitvaálló határidő: 5 év.
5. Mi a helyzet a közjegyzővel? Nem lenne kötelezettsége a kötelesrészről szólni?
Sajnos nem. A közjegyzőnek még csak az sem feladata, hogy megmondja, van-e ilyen igény vagy annak mi lehet az összege.
Az ügyben releváns jogszabályokat a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza.
Hagyatéki ügyben, végrendelet készítésében forduljanak hozzám bizalommal:
dr. Fülöp Edina
ügyvéd
06303631727
fulop@drfulopedina@gmail.com