Kötelesrészről

Egy ügyfelem azzal keresett meg, hogy néhai férje kihagyta őt és lányát a végrendeletéből. A 2013-ban kelt dokumentumban csak a fiát nevezte meg örökösnek. Érvényesíthető-e a kötelesrész Ügyfelemnek vagy a lányának, és ha igen, mennyi jár nekik a hagyatékból? Az is kérdés, hogy mikor, mennyi ideig tudjuk ezt érvényesíteni?

  1. Érvényesíthető-e igény a hagyatékból, ha a végrendelet nem említ?

Igen. Ez az igény a kötelesrész, mely alapján az elhunyt közeli családtagjai igényt tarthatnak a hagyaték egy részére, ha végrendelet hiányában örökösök lennének. A kötelesrész iránti igény az öröklés megnyílásától (azaz az örökhagyó halálától) számított öt év alatt évül el. [Ptk. 7:75-76. §]

A törvény szerint a családtagok a törvényes öröklés szabályai szerint megállapított sorrendben és formában jogosultak kötelesrészre. E szerint kötelesrészre jogosult mind a volt házastárs, mind a leszármazó. A törvény szerint örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Emellett a házastársat is egy gyermeknyi rész illeti meg a hagyatékból. [Ptk. 7:55., 7:58.§]

  1. Mi a kötelesrész alapja?

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. A kötelesrész alapjának szerepe az, hogy ebből lesz majd kiszámítható a kötelesrész mértéke. A hagyaték tiszta értékének meghatározásánál figyelembe kell venni a hagyatékhoz tartozó valamennyi vagyontárgyat, majd ezen – bruttó – értékből le kell vonni meghatározott hagyatéki terheket. Ezek a terhek a következők:

– az örökhagyó illő eltemetésének költségei;

– a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (eljárási és egyéb illeték stb.) és

– az örökhagyó tartozásai.

Továbbá a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az örökhagyó által bárkinek juttatott ingyenes adományokat (készpénzt, értékpapírt, ingatlan és ingó vagyontárgyakat) is. Az ingyenes adományokat főszabály szerint a juttatáskori értéken kell figyelembe venni.

Viszont nem tartozik a kötelesrész alapjához:

Ptk. 7:81. § [A kötelesrész alapjából kivont adományok]  

(1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

  1. a) az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke;
  2. b) az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
  3. c) a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke;
  4. d) a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke;
  5. e) az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

(2) A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat létrejöttének időpontja házasságból származó gyermek és a házastársak által közös örökbefogadással örökbe fogadott gyermek esetén a házasságkötés időpontja, más örökbe fogadott gyermek esetén az örökbefogadás időpontja, egyébként a gyermek fogamzása.

(3) Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

  1. Mennyi a kötelesrész mértéke?

Tehát a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki, mint törvényes örökösnek járna.

Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.

A törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.

  1. Mennyi ideig érvényesíthető a kötelesrész?

Látható, hogy a törvény tisztességes mértéket ad meg a kötelesrészből, s gondoskodik a hozzátartozókról. Azonban a kötelesrészi igény időhöz kötött. Tekintettel arra, hogy az örökhagyó ebben az esetben 2015. június 2.-án hunyt el, sajnálatos módon a kötelesrészi igény érvényesítésére nincs lehetőség. A kötelesrész érvényesítésére nyitvaálló határidő: 5 év.

5. Mi a helyzet a közjegyzővel? Nem lenne kötelezettsége a kötelesrészről szólni?

Sajnos nem. A közjegyzőnek még csak az sem feladata, hogy megmondja, van-e ilyen igény vagy annak mi lehet az összege.

Az ügyben releváns jogszabályokat a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza.

Hagyatéki ügyben, végrendelet készítésében forduljanak hozzám bizalommal:

dr. Fülöp Edina

ügyvéd

06303631727

fulop@drfulopedina@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .