A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezik a könyvvizsgálati kötelezettségről.
A 155. § (2) bekezdés alapján a könyvvizsgálat kötelező minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott két feltétel együttes fennállása esetén, melyek:
- a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
- b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Ha tehát az átlagos árbevétel „csak” 260 millió forint, de átlagosan 54 fő dolgozik, akkor a kivételt nem lehet alkalmazni és könyvvizsgálót kell megbízni.
Ugyanígy fordítva is. Ha az árbevétel átlagosan 310 millió forint, de csak 40 fő dolgozik, akkor is kötelező a könyvvizsgálat.
Kinek kötelező a könyvvizsgálat akkor is, ha a nettó árbevétel nem haladta meg a 300 millió forintot a két üzleti évben és nem volt átlagosan 50 fő foglalkoztatott?
A két feltétel együttes fennállása esetén is kötelező azonban a könyvvizsgálat az alábbi vállalkozások esetében a 155. § (5) bekezdésének megfelelően:
a.)az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
például a nyilvánosan működő részvénytársaság esetén
- b) a takarékszövetkezet,
- c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,
- d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
- e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól,
- f) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.
Abban az esetben sem lehet a kivételt alkalmazni, amikor a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozónak a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van.
Akkor, ha jogelőd nélkül alapítanak vállalkozást és hiányzik az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai, akkor, ha van megelőző év, akkor azon év adatait, ha pedig nincs, akkor a várható adatokat kell figyelembe venni.
Az egyéb esetekben, amikor a könyvvizsgálat a számvitelről szóló törvény vagy más jogszabály szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. A kötelező könyvvizsgálat esetén pedig a vállalkozó legfőbb szerve a beszámolója elfogadásakor, a jogelőd nélkül alapított vállalkozónál pedig az üzleti év mérlegfordulónapja előtt köteles a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgálót, vagy könyvvizsgáló céget megválasztani.
Mi a könyvvizsgálat célja?
A 155. § (1) bekezdése határozza meg a könyvvizsgálat célját, mely nem más, mint annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a számvitelről szóló törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.
Mi a vezető tisztségviselő, vállalkozás teendője?
A legfőbb szerv erről szóló határozatát, a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatát és a módosított létesítő okiratot be kell nyújtani az illetékes cégbíróság felé, 15.000,- Ft illeték és 3.000,- Ft közzétételi költségtérítés kíséretében. A változásbejegyzési eljárásban ügyvéd igénybevétele kötelező.
Cégmódosítás kapcsán a dokumentumok elkészítésében állok rendelkezésre:
dr. Fülöp Edina
ügyvéd
06303631727
drfulopedina@gmail.com