Mennyibe kerül a fizetési meghagyás?

A követeléskezelés különböző fázisairól már írtam. Írtam arról, hogyan kell felszólító levelet írni, aztán írtam a fizetési meghagyás elektronikus rendszeréről, tartalmi elemeiről, most pedig a pénzügyi rész következik, hogy mennyi az annyi…

Fizetési meghagyás eljárási díja

Habár nemperes eljárás és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 42. § (1) bekezdésének g.) pontja rendelkezik  a nemperes eljárások illetékéről, az eljárási díjat nem ott kell keresnünk, mert ez nem illeték, hanem eljárási díj, mindez természetesen csak a bonyolítás kedvéért.

42.§ (1) „A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – e törvényben megállapított díjat (a továbbiakban: eljárási díj) kell fizetni.”

Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a másolatot kiadó közjegyzőnek az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott díjat kell megfizetni azzal, hogy ha az irat elektronikus formában a bíróság rendelkezésére áll, akkor az a perben részt vevő személyek kérésére részükre az általuk megadott e-mail címre elektronikus formában továbbítható.

Az előbbiekben ismertetett eljárási díj, valamint szükség esetén felmerülő másolati díj az eljárási költség részét képezik.

A 43. § (1) bekezdés kimondja, hogy illetéket nem kell fizetni a fizetési meghagyásos eljárás során a (2) bekezdésben foglalt kivételeken kívül főszabály szerint.

(2) A külön törvényben meghatározott illetéket kell fizetni

  1. a) a fizetési meghagyásos eljárásnak az ellentmondás folytán történő perré alakulása, valamint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása, továbbá az eljárás megszüntetése okán történő perindítás esetén a peres eljárásban,
  2. b) a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban,
  3. c) a jogerős fizetési meghagyás elleni perújítási eljárásban.

 

Eljárási díj alapja

  1. § (1) Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap); a díjalapba a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesít a jogosult. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés a díjalapba beszámít.

 

Eljárási díj mértéke

 

Minimum 5000,- Ft, max. 300.000,- Ft, egyébként ezen belül a követelés 3%-a.

részletesebben:

  1. § (1) A díjalap után az eljárási díj mértéke:
  2. a) – ha a (2) bekezdésből más nem következik – az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint;
  3. b) a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
  4. c) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.

(2) Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van.

 

Az eljárási díjat a 46. § (1) bekezdése alapján az eljárás megindításakor fizeti meg a jogosult főszabály szerint. Akkor azonban, ha az eljárási díj megfizetéséről utólag kell határozni, akkor az eljárási díjat az fogja viselni, akit erre kötelez a közjegyző/bíróság. Abban az esetben, ha részletfizetés vagy fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelmet nyújtanak be, akkor annak engedélyezése iránti eljárási díjat az köteles fizetni, aki előterjesztette a kérelmet, melyet addig nem rögzítenek a MOKK rendszerében, míg meg nem történt a díjfizetés.

 

Mi történik akkor, ha több díjfizetésre kötelezett fél van?

A 46. § (2) bekezdése határoz erről az esetről. Több kötelezett esetén a törvény szerint egyetemelegesen kötelesek a díjat megfizetni a felek – tehát bármelyik féltől a teljes követelés érvényesíthető -, azzal, hogy a felek egymás között a díjat megoszthatják érdekeltségük arányában. Ezen szabályok vonatkoznak az eljárási díj és az eljárási költségek vonatkozásában is.

 

Eljárási díj megfizetése

 

A díjfizetés módjairól a 46. § (3) bekezdése határoz aszerint, hogy a kérelmet milyen formában nyújtja be a kérelmező.

(3) Az eljárási díjat

  1. a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén bankkártyával kezdeményezett átutalással, online fizetési felület igénybevételével,
  2. b) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem papír alapon, postai úton történő beadása esetén fizetési számlára postai úton történő készpénzbefizetéssel (a befizetés tényét igazoló szelvényt a kérelemhez mellékelni kell), vagy
  3. c) az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon

kell megfizetni.

 

Mi történik, ha többet fizettem be, mint amennyit kellett volna?

 

A 46. § (5) bekezdése alapján, ’Ha a fél az általa fizetendő eljárási díjnál többet fizetett meg, a különbözetet részére a MOKK visszautalja vagy kiutalja’.

 

Fizetési meghagyás perré alakul, akkor mi történik az illetékkel?

A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. Ez alapján a kötelezett megakadályozza a jogerőre emelkedést, valamint a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át.

A perré alakulás következtében már bírósági peres eljárásról kell beszélnünk, ebből adódóan az elsőfokú polgári eljárásra vonatkozó illetéket kell megfizetni. Erre az eredményre következtethetünk a már ismertetett 43. § (2) bekezdésében foglalt kivételek alapján is, miszerint (2) A külön törvényben meghatározott illetéket kell fizetni

  1. a) a fizetési meghagyásos eljárásnak az ellentmondás folytán történő perré alakulása (…) esetén a peres eljárásban.

Az Itv. alapján a polgári peres eljárásban az illeték alapja – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke. Az Itv. 39. § (3) bekezdése alapján, ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint; a törvényszék előtt első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint.

Az Itv. 42. § (1) bekezdése alapján az illeték általános mértéke a 39-­41. §­-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – ­az illeték mértéke peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint. (Itv. 42. § (1) bekezdés a) pontja) A 42. § (2) bekezdése külön ki is mondja, hogy amikor a fizetési meghagyásos eljárás alakul át perré, akkor az illetéket a 42. § (1) bekezdés a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni, de ekkor a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díj esetleges kedvezményekkel csökkentett­ összegét be kell számítani az illetékbe.

Egyszerűbb, ha ügyvédet választ! Üdvözlettel:

dr. Fülöp Edina

ügyvéd

1122 Budapest, Városmajor utca 33. I/1.

06303631727

drfulopedina@gmail.com

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás